Az elmúlt évtizedekben Európában és az Egyesült Államokban sem volt példa arra, hogy hivatalban lévő állami vezető ellen merényletet kövessenek el. A biztonsági intézkedések az utóbbi évtizedekben ugyanis megnehezítik a magányos merénylők tevékenységét – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukács Intézetének tudományos munkatársa.

Ugyanakkor, ha egy kicsit kitekintünk Európán kívülre, nem példa nélküli a mostani eset: 2022-ben a japán miniszterelnököt, Abe Sindzót érte halálos lövés, de a 2005-ös libanoni bombamerénylet is említhető, amelyben az akkori miniszterelnök, Rafik Hariri vesztette életét. De a történelemből lehetne még számos, egyéb érdekes példát említeni – jegyezte meg Kemény János, aki szerint ez a „műfaj” továbbra sem múlt el, a fenyegetés mindig ott van. „Hála a fejlődő technikai, taktikai és egyéb megoldásoknak, most jóval nehezebben kivitelezhető egy ilyen merénylet, mint régebben volt.”

Jelenleg valamennyi európai uniós országban választási kampány zajlik, ami megkönnyíti a magányos merénylők dolgát, éppen ezért a szakértő szerint az óvatosság minden esetben indokolt. Sosem lehet tudni azt, hogy van-e egy olyan pszichés vagy egyéb problémákkal küszködő személy, aki előre jelezhetetlen indokkal és módon megpróbál ilyesfajta merényletet végrehajtani.

A kampányidőszakok legfőbb problémája a minél nagyobb nyilvánosság előtt való megjelenés, a minél több emberrel való érintkezési lehetőség, ami biztonsági szempontból óhatatlanul sebezhetőséget jelent, és ezek a kérdések azok, amelyek minden esetben egyedi elbírálás alá kell hogy essenek, részint a biztonsági oldalról – mondta. A hasonló helyzetek elkerülése érdekében ugyanakkor a politikusoknak is nagyobb a felelősségük.