Egy hónap van még az európai parlamenti választásokig, és már javában tart a találgatás, hogy mekkora esélye van Ursula von der Leyennek az Európai Bizottság élén maradni.

Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa az InfoRádióban elmondta, az Európai Bizottság elnöki tisztségére az Európai Tanács, tehát az uniós állam- és kormányfők testülete tesz javaslatot, majd az Európai Parlament hagyja jóvá a jelöltet.

"Főszabály szerint

az állam- és kormányfőknek figyelembe kell venniük az európai parlamenti választások eredményét,

ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy jó eséllyel abból a frakcióból fognak megnevezni egy személyt, amelyik a legnagyobb lesz a választások után. Úgy tűnik, ez nyártól az Európai Néppárt lehet, ahogy most is az" - részletezte Kalas Vivien.

Nehéz viszont azt mondani szerinte, hogy minden korábbi támogató Ursula von de Leyen mögött van, "az Európai Parlament frakciói mindannyian megosztottak a kérdésben, tehát nem lehet azt mondani, hogy Ursula von der Leyen az Európai Néppárt csúcsjelöltje és megnevezettje. Például a francia Köztársaság nevű konzervatív párt is jelezte a Néppárt tagjaként, hogy nem fogja tudni támogatni von der Leyen jelölését, egyszerűen azért, mert úgy tartja, hogy ő Macron jelöltje valójában, tehát itt belpolitikai okok játszanak. De a többiek is megosztottak a kérdésben".

Ennek okaként Kalas Vivien azt nevezte meg, Ursula von der Leyen elkezdett nyitni az úgynevezett radikális jobboldal felé.

"Konkrétan az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsalád frakciója felé, az ő támogatásukat is örömmel venné,

illetve együtt tudna velük működni, mind a megválasztása során, de az azt követő időszakban is. És ez a legnagyobb frakcióknak, szocialistáknak, a liberálisoknak, illetve a zöldeknek nem tetszik" - hívta fel a figyelmet.

A szakértő szerint mindazonáltal nehéz dolga lesz annak, aki nem támogatja Von der Leyent, mert a jelöléshez minősített többségre van szükség az Európai Tanácsban.

"Ez azt jelenti, hogy legalább négy tagországnak kellene összeállnia, és azt mondania, hogy nem támogatják Ursula von der Leyent. Ez a szám most jelenleg nem tűnik úgy, hogy megvan. Magyarország volt az, aki kezdetektől fogva kritikát fogalmazott meg von der Leyennel kapcsolatban. Ám a híreket hallva nem úgy tűnik, hogy más tagországok kihátráltak volna, tehát jelenleg én Magyarországot látom az egyedülinek, aki nem támogatja, és mi egyedül kevesek vagyunk ahhoz, hogy megakadályozzuk az ő jelölését" - jegyezte meg.