eur:
410.96
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
KYIV, UKRAINE - MAY 2: Britains Foreign Secretary David Cameron walks past a display of destroyed Russian military vehicles in Saint Michaels Square, amid Russias attack on Ukraine on May 2, 2024 in Kyiv, Ukraine. (Photo by Thomas Peter-Pool/Getty Images)
Nyitókép: Thomas Peter-Pool/Getty Images

David Cameron is megszólalt a NATO-katonák ukrajnai bevetéséről

A brit külügyminiszter pénteki nyilatkozatában kizárta annak lehetőségét, hogy a NATO katonákat küldjön az ukrajnai hadszíntérre.

Cameron előző nap Kijevbe érkezett, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, pénteken pedig a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) városába látogatott.

A Sky News brit hírtelevíziónak adott, Lvivből közvetített pénteki interjúban kijelentette:

veszélyes eszkalációt jelentene, ha NATO-katonák jelennének meg Ukrajna területén.

Cameron nyilatkozatának közvetlen előzményeként Emmanuel Macron francia elnök a The Economist című brit politikai-gazdasági folyóirat e héten megjelent kiadásának nyilatkozva egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kitart-e a nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldéséről tett korábbi kijelentései mellett. „Nem zárok ki semmit, mivel olyasvalakivel állunk szemben, aki szintén nem zár ki semmit” – fogalmazott Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva a francia államfő.

Macron szerint a Nyugat túlságosan tétovázó álláspontra helyezkedett azzal, hogy cselekvési határokat szabott magának olyasvalakivel szemben, akinek „már semmiféle ilyen korlátai nincsenek”.

David Cameron a pénteki Sky News-interjúban ugyanakkor kijelentette: nincs szükség arra, hogy NATO-katonákat küldjenek Ukrajnába, hiszen egyedül Nagy-Britannia csaknem 60 ezer ukrán katonának nyújtott eddig kiképzést.

„Nem hiszem, hogy helyénvaló lenne, ha NATO-katonák orosz katonákat ölnének” – fogalmazott a brit külügyminiszter.

Cameron kijevi tárgyalásain új brit fegyverszállítási csomagot jelentett be. Ebben

  • precíziós irányított bombák,
  • légvédelmi rakéták, valamint
  • száz mobil légvédelmi egység kialakításához elegendő felszerelés szerepel majd.

A brit külügyminiszter bejelentette azt is, hogy Nagy-Britannia megkétszerezi hazai lőszergyártását, és erre a következő tíz évben 10 milliárd fontot (4560 milliárd forintot) fordít.

A termelés ilyen mértékű növelése lehetővé teszi Nagy-Britannia számára saját nemzetbiztonságának megőrzését úgy, hogy közben Ukrajna fegyverellátását is fenn tudja tartani mindaddig, amíg ez szükséges – fogalmaz a londoni külügyminisztérium Cameron ukrajnai látogatásáról szóló pénteki beszámolója.

Rishi Sunak brit miniszterelnök a minap minden eddiginél nagyobb, 500 millió font (230 milliárd forint) értékű új katonai segélyprogramot jelentett be Ukrajna számára.

A brit kormány a háború kezdete óta csaknem 12 milliárd font (5500 milliárd forint) értékű katonai, humanitárius és gazdasági segítséget nyújtott Ukrajnának.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×