Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa
Megsemmisült épület maradványait kutatják át Damaszkusz Mazzeh nevű nyugati városrészében, ahol izraeli repülőgépről indított rakéta csapódott be az iráni nagykövetség és a konzulátus épületénél 2024. április 1-jén. Sajtóértesülések szerint a rakéta egy olyan villát talált el, amelyben líbiai és palesztin szervezetek képviselőivel szoktak találkozókat tartani iráni tisztségviselők. A támadásban legkevesebb nyolcan életüket vesztették.
Nyitókép: Omar Szanadiki

Így támadhatná meg Irán most Izraelt - Tálas Péter válaszol

Irán hamarosan meg fogja támadni Izraelt, a katonai akció ténye lényegében eldőlt – ezt jelentette a Bloomberg hírügynökség amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense szerint kisebb akcióknak van, de a szárazföldi csapatok megindításának nincs realitása, mert Irán nincs felkészülve egy tartós háborúra.

"Iránnak valamit tennie kell" - így kommentálta elsőre Tálas Péter azokat a hírügynökségi jelentéseket, melyek szerint akár órákon belül is megtámadhatja Irán Izraelt "megtorlásként azért, hogy egy hete az izraeliek felrobbantották az iráni konzulátus damaszkuszi épületét, és több mint egy tucat embert megöltek, köztük az Iráni Forradalmi Gárda elit egységének libanoni-szíriai parancsnokát, az ő helyettesét, illetve egy harmadik tábornokot".

Hangsúlyozta, az incidens a damaszkuszi nagykövetség, illetve konzulátus parkolójában történt, tehát "hivatalosan iráni területen", erre válaszolna egy katonai akció.

Hogy milyen hatással lenne mindez a közel-keleti térségre, mi lenne Izraellel, ha két frontos háborúra kényszerülne, arról azt mondta, Irán esetében nem olyan háború indítására kell gondolni, amely során szárazföldi csapatok indulnak meg.

Mint felvetette, alapvetően négy fajta választ emlegetnek katonai szakértők.

  1. "Aszimmetrikus válasz": nem a régióban, hanem valahol valamilyen izraeli érdekeltséget megsemmisíteni, ami jól kommunikálható, de nem vezet eszkalációhoz. "Ez lehet, hogy nem elég elrettentő" - tette hozzá Tálas Péter.
  2. Egy "szövetséges" szervezet támadna Izraelre, például a Hezbollah. "A gázai háború óta egyébként is támad, viszont ez nem mutatná elég erősnek Iránt."
  3. Iraki vagy szíriai síita egységek, mondjuk Egyesült Államok által fenntartott érdekeltségeket támadna a térségben.
  4. Rakéta- vagy dróntámadás izraeli katonai célpontok ellen - "ez a legveszélyesebb" Tálas Péter szerint.

Hangsúlyozta, Irán sem gazdaságilag, sem katonailag nincs felkészülve arra, hogy háborúzzon.

Az sem mindegy, hol lehet az Egyesült Államok szerepe egy ilyen új helyzetben, Tálas Péter szerint egyértelműen kiállna Izrael mellett Washington. Ámde:

"Nagyon kettős a szerepe, kettős hatást gyakorol az Amerikai Egyesült Államok Izraelre. Egyrészt megpróbálja Gázában visszafogni, mert úgy gondolja, hogy a 33 ezer áldozat már túl sok, és egyébként is aránytalannak tekinti Izrael válaszát a tavaly októberi támadásra, másrészt az izraeli biztonságot fenyegető egyéb tényezők - Hezbollah, jemeni húszik, Irán - miatt is rendkívül határozottan kiáll Izrael mellett; azt gondolom, hogy katonai értelemben is kiállna."

Tálas Péter egészen biztos abban, hogy az Egyesült Államok akár még Izrael iráni csapásait is támogatná olyan esetben, ha izraeli területen érné támadást Irán részéről Izraelt.

"Ebbe beletartozhat egyébként az is, és emellett a teheráni vezetésnek számolnia kell, hogy esetleg a legkényesebb atomlétesítményeket vagy atomkutató létesítményeket érnék támadások" - figyelmeztetett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Autóba rejtett pokolgép végzett az orosz katonatiszttel, miközben több száz drón támadta Ukrajnát

Autóba rejtett pokolgép végzett az orosz katonatiszttel, miközben több száz drón támadta Ukrajnát

Az ukrajnai háborúban a hétvégén mindkét fél fokozta a hátország elleni csapásokat: az ukrán légvédelem egyetlen éjszaka közel 250 orosz drónt semmisített meg, miközben Ukrajna drónjaival orosz raktárakat és logisztikai központokat támadott a Rosztovi területen. Az ukrán csapások és a fekete-tengeri hajózás zavarai miatt az orosz gabonaexport-kapacitás több mint 80 százaléka kieshetett, a búzakivitel 16 éves mélypontra süllyedt. Svédország újabb, mintegy 270 millió svéd koronás katonai támogatást jelentett be Ukrajnának, elsősorban a légvédelem megerősítésére. Eközben Örményország tovább távolodik Moszkvától: Nikol Pasinján miniszterelnök már az EU-csatlakozási folyamat megindítását szorgalmazza.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×