Infostart.hu
eur:
382.59
usd:
326.55
bux:
124526.05
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Megsemmisült épület maradványait kutatják át Damaszkusz Mazzeh nevű nyugati városrészében, ahol izraeli repülőgépről indított rakéta csapódott be az iráni nagykövetség és a konzulátus épületénél 2024. április 1-jén. Sajtóértesülések szerint a rakéta egy olyan villát talált el, amelyben líbiai és palesztin szervezetek képviselőivel szoktak találkozókat tartani iráni tisztségviselők. A támadásban legkevesebb nyolcan életüket vesztették.
Nyitókép: Omar Szanadiki

Így támadhatná meg Irán most Izraelt - Tálas Péter válaszol

Irán hamarosan meg fogja támadni Izraelt, a katonai akció ténye lényegében eldőlt – ezt jelentette a Bloomberg hírügynökség amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense szerint kisebb akcióknak van, de a szárazföldi csapatok megindításának nincs realitása, mert Irán nincs felkészülve egy tartós háborúra.

"Iránnak valamit tennie kell" - így kommentálta elsőre Tálas Péter azokat a hírügynökségi jelentéseket, melyek szerint akár órákon belül is megtámadhatja Irán Izraelt "megtorlásként azért, hogy egy hete az izraeliek felrobbantották az iráni konzulátus damaszkuszi épületét, és több mint egy tucat embert megöltek, köztük az Iráni Forradalmi Gárda elit egységének libanoni-szíriai parancsnokát, az ő helyettesét, illetve egy harmadik tábornokot".

Hangsúlyozta, az incidens a damaszkuszi nagykövetség, illetve konzulátus parkolójában történt, tehát "hivatalosan iráni területen", erre válaszolna egy katonai akció.

Hogy milyen hatással lenne mindez a közel-keleti térségre, mi lenne Izraellel, ha két frontos háborúra kényszerülne, arról azt mondta, Irán esetében nem olyan háború indítására kell gondolni, amely során szárazföldi csapatok indulnak meg.

Mint felvetette, alapvetően négy fajta választ emlegetnek katonai szakértők.

  1. "Aszimmetrikus válasz": nem a régióban, hanem valahol valamilyen izraeli érdekeltséget megsemmisíteni, ami jól kommunikálható, de nem vezet eszkalációhoz. "Ez lehet, hogy nem elég elrettentő" - tette hozzá Tálas Péter.
  2. Egy "szövetséges" szervezet támadna Izraelre, például a Hezbollah. "A gázai háború óta egyébként is támad, viszont ez nem mutatná elég erősnek Iránt."
  3. Iraki vagy szíriai síita egységek, mondjuk Egyesült Államok által fenntartott érdekeltségeket támadna a térségben.
  4. Rakéta- vagy dróntámadás izraeli katonai célpontok ellen - "ez a legveszélyesebb" Tálas Péter szerint.

Hangsúlyozta, Irán sem gazdaságilag, sem katonailag nincs felkészülve arra, hogy háborúzzon.

Az sem mindegy, hol lehet az Egyesült Államok szerepe egy ilyen új helyzetben, Tálas Péter szerint egyértelműen kiállna Izrael mellett Washington. Ámde:

"Nagyon kettős a szerepe, kettős hatást gyakorol az Amerikai Egyesült Államok Izraelre. Egyrészt megpróbálja Gázában visszafogni, mert úgy gondolja, hogy a 33 ezer áldozat már túl sok, és egyébként is aránytalannak tekinti Izrael válaszát a tavaly októberi támadásra, másrészt az izraeli biztonságot fenyegető egyéb tényezők - Hezbollah, jemeni húszik, Irán - miatt is rendkívül határozottan kiáll Izrael mellett; azt gondolom, hogy katonai értelemben is kiállna."

Tálas Péter egészen biztos abban, hogy az Egyesült Államok akár még Izrael iráni csapásait is támogatná olyan esetben, ha izraeli területen érné támadást Irán részéről Izraelt.

"Ebbe beletartozhat egyébként az is, és emellett a teheráni vezetésnek számolnia kell, hogy esetleg a legkényesebb atomlétesítményeket vagy atomkutató létesítményeket érnék támadások" - figyelmeztetett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán: olyan „gazdasági fegyver” is van Európa kezében, amit korábban még sosem vetettek be

Gálik Zoltán: olyan „gazdasági fegyver” is van Európa kezében, amit korábban még sosem vetettek be

A Budapesti Corvinus Egyetem docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy hiába húzta be látszólag a féket Donald Trump Grönland-ügyben, az EU-s vezetők mégis megtartják a nem hivatalos csúcstalálkozójukat, aminek akár egy, a közös gazdaság- és védelempolitikára is hatást gyakorló nyilatkozattétel, illetve akár egy EU-Egyesült Királyság közeledés is lehet az eredménye.

Automatikus lesz a január havi rezsistop – Kormányinfó

Rendkívüli érdeklődés övezte a sajtótájékoztatón a rezsistopot, a lakosságnak nem lesz tennivalója az érvényesítéshez, de a végleges csomag kidolgozására a kormány kér még egy hetet. A Nemzeti Petícióra is több kérdés irányult, ugyanígy a Béketanács és Kapitány Istvánt tiszás szerepvállalása is nagy érdeklődést váltott ki.
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Trump szerint közel vagyunk a békéhez, fontos találkozók sora lesz ma – Percről percre az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Trump szerint közel vagyunk a békéhez, fontos találkozók sora lesz ma – Percről percre az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Vlagyimir Putyin közölte: hajlandó csatlakozni Donald Trump úgynevezett Béketanácsához, mi több, az állandó tagsághoz szükséges egymilliárd dollárt is befizetné a Kreml. Az orosz elnök arról is beszélt a moszkvai biztonsági tanács szerdai ülésén, hogy az Egyesült Államokban befagyasztott orosz kintlévőségeket Ukrajna újjáépítésére lehetne felhasználni egy békeegyezmény megkötése után. Putyin továbbá megerősítette: Steve Witkoff elnöki különmegbízott és Trump veje, Jared Kushner csütörtökön Moszkvába érkezik. Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a svájci Davosba tart, hogy a Világgazdasági Fórum helyszínén egyeztessen ma Trumppal. Szerdán Rusztem Umerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára tárgyalt Witkoff-fal és Kushnerrel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×