Orosz rakéta- és dróntámadások értek közép- és nyugat-ukrajnai hő- és vízerőműveket - közölte az Ukrenergo áramhálózat-üzemeltető.

"Az éjszaka folyamán az oroszok ismét lecsaptak az energetikai létesítményekre egy masszív és kombinált támadás keretében" - számolt be a cég a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. A tájékoztatás szerint a támadások "megrongálták a központi és nyugati régiókban lévő hő- és vízerőműveket".

Regionális tisztviselők szerint az orosz erők a Dnyipro városához közeli Kamjanszke körzetben támadták az infrastruktúrát. Legalább egy ember megsebesült - tették hozzá.

Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter azt is közölte, hogy Dnyipropetrovszk, Poltava és Cserkaszi régió térségében is támadás érte az erőműveket. "Az áramtermelő létesítményeket drónok és rakéták vették célba" - írta Facebook oldalán.

Denisz Smihal ukrán kormányfő később egy nyilatkozatban azt közölte, hogy hat ukrajnai régió energetikai létesítményeit támadták meg. Szerinte Ukrajnának több légvédelmi rendszerre van szüksége a kritikus infrastruktúra biztosítására és a lakosság védelmére.

Az ukrán hadsereg beszámolója szerint a légierő az éjszaka folyamán 60-ból 58 Oroszországból indított támadó drónt megsemmisített meg, 39 rakétából pedig 26-ot lelőtt. "Az ellenség erőteljes rakéta- és légicsapást indított Ukrajna üzemanyag- és energiaszektora ellen, különböző típusú rakétákat és támadó drónokat használva" - derült ki a tájékoztatásból.

Az ukrán televízió szerint Ivano-Frankivszk és Hmelnyickij megyében, valamint Dnyipro városában robbanásokat hallottak, az ukrán légtérben orosz robotrepülőgépeket észleltek.

A legnagyobb magánkézben lévő áramszolgáltató cég, a DTEK közölte, hogy három hőerőművét támadás érte. "A berendezések súlyosan megrongálódtak. A támadás befejezése után az áramszolgáltató mérnökei azonnal megkezdték a károk helyreállítását" - közölte a vállalat.

Az ukrán állami Naftohaz olaj- és gázipari cég szintén arról számolt be, hogy péntek reggel támadás érte létesítményeit. "Az orosz támadások a Naftohaz-csoport létesítményeit vették célba, de nem keletkezett komoly kár" - írták a közleményben, amely további részleteket nem árult el.

Lavrov: Moszkva kész a kölcsönös biztonsági garanciákra a rendezés esetén

Közben az orosz külügyminiszter arról beszélt, hogy Oroszország kész garantálni a folyamat többi résztvevőjének jogos biztonsági érdekeit az ukrajnai konfliktus békés rendezése esetén, ha maga is ugyanilyen garanciákat kap.

Szergej Lavrov az Izvesztyijának adott interjúban azt mondta: szerinte a Peking által 2023 februárjában előterjesztett, 12 pontos békekezdeményezés józan dolgokat fogalmaz meg, és Oroszország pozitívan reagált a dokumentumra.

Szemben Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a "diplomáciai perspektívák szempontjából esztelen képletével", a kínai dokumentum a történtek okainak elemzéséből és azok megszüntetésének szükségességéből indult ki. A terv megállapítja a rend hiányát a biztonság terén Európában és a világban, és ennek okaként azt jelöli meg, hogy nem szereznek érvényt az ENSZ alapokmányának - ez a mi álláspontunk - mondta Lavrov.

Rámutatott a kínai dokumentumnak arra a kitételére, amely szerint az egyoldalú szankciók, amelyekhez a Nyugat "már jóval a különleges hadművelet kezdete előtt elkezdett aktívan folyamodni, szintén irritáló tényezőként jelentkeznek, amelyet meg kell szüntetni".

Az orosz külügyminiszter szerint ennek alapján meg kell állapodni abban, hogy biztosítva legyen az egyenlő biztonság a folyamat összes résztvevője számára. Hogy hogyan lehet ezeket az elveket a gyakorlatba átültetni, azt csak a tárgyalóasztalhoz ülve lehet megérteni.

"De nem a békeformula feltételei alapján, amelyet Zelenszkij és a gazdái Európában, Londonban és az Egyesült Államokban már régóta ultimátumként ismételgetnek, hanem a fennálló biztonsági problémák komoly elemzése, a terepen kialakult realitások elismerése és az Oroszországi Föderáció jogos biztonsági érdekeinek garantálása alapján. A magunk részéről készek vagyunk garantálni a folyamat többi résztvevőjének jogos biztonsági érdekeit" - mondta az orosz diplomácia vezetője.

A miniszter szerint a "terepen kialakult" realitásokat mindenki ismeri. Először is, ez a harctéren kialakult helyzet, másodszor pedig a Novorosszijában (vagyis Ukrajna annektált területein) és a Donyec-medencében élő lakosság legitim érdekei.

A miniszter felhívta a figyelmet arra: a Nyugat "gyanúsan aktívan bizonygatja", hogy a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni támadást az Iszlám Állam terrorszervezet követte el, és senki más nem gyanúsítható, főleg Ukrajna nem.

Lavrov közölte: a nyomozás még folyamatban van, új körülményekre derül fény, de "nincs jogunk kizárni a nyilvánvaló verziókat". Ráadásul a támadás vádlottjai Ukrajnába menekültek, amikor őrizetbe vették őket - jegyezte meg.

Úgy vélte: Ukrajna csak a jéghegy csúcsa Moszkva és a nyugati országok konfrontációjában. Az utóbbiak által deklarált cél az, hogy stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra és elszigeteljék a határai mentén. Az Egyesült Államok ezzel a megközelítéssel szólítja fel a stratégiai biztonságról folytatandó párbeszédre Oroszországot, ám ez Moszkva szerint kizárólag a felek egyenjogúságának feltételével lehetséges, és semmiképpen sem az Ukrajnában kialakult közvetlen konfrontáció idején.

Lavrov egyébként kifejezte Oroszország készségét az párbeszédre az Egyesült Államokkal a bebörtönzött személyek kétoldalú cseréjére Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök 2021-es genfi megállapodása alapján.