Infostart.hu
eur:
362.97
usd:
317.33
bux:
140981.27
2026. július 18. szombat Frigyes
Joe Biden amerikai elnök megérkezik Genfbe 2021. június 15-én, egy nappal Vlagyimir Putyin orosz elnök tartandó csúcstalálkozója előtt.
Nyitókép: MTI/AP/Keystone/Cyril Zingaro

Kutatás: Donald Trump stabilan, de nem sokkal vezet Joe Biden előtt

A republikánus Donald Trump stabil, de hibahatáron belüli fölényét mutatják a demokrata párti Joe Bidennel szemben a március első felében készült, országos és államokra lebontott, frissen nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások.

A hivatalban lévő elnök, Joe Biden és elődje, Donald Trump kedden biztosította az elnökjelöltséghez szükséges delegálti szavazatszámot az újabb államokban megtartott előválasztásokon, és ezt követően mindketten úgy nyilatkoztak, hogy most már a novemberi elnökválasztásra készülnek.

Az elnökválasztás szempontjából jelentős államok közül Pennsylvaniában Donald Trump előnyét mutatja két, csütörtökön bemutatott felmérés. A The Hill című politikai lap megbízásából készült kutatás szerint Donald Trump 52, míg Joe Biden 48 százalékra számíthat, míg a Fox News hírtelevízió felmérése szerint a volt elnök jelenleg 49, a hivatalban lévő elnök 47 százalékos támogatottsággal rendelkezik a keleti part meghatározó államában.

Az országos támogatottsági arányt tekintve

  • a The Economist felmérésében a Trump-Biden verseny 44-42-re áll,
  • a Yahoo által közölt felmérés 46-44-et mutat, míg
  • a Rasmussen Reports közvélemény-kutatása Donald Trump 8 százalékpontos előnyét mutatja, 49-41 arányban.

Az ABC News szerdán hozta nyilvánosságra a két meghatározó jelölttel való lakossági elégedettséget vizsgáló felmérését, amelyet március második hetében végzett el az Ipsos kutatócég. Ennek alapján összességében az amerikaiak 36 százaléka Donald Trumpot, míg 33 százaléka Joe Bident nevezte meg, mint akiben bizalma van, illetve lenne az Egyesült Államok elnökeként. A válaszadók 30 százaléka viszont egyik politikusban sem bízik.

A szakpolitikai kérdéseket tekintve a bevándorláspolitikában Donald Trump megközelítését 45 százalék, míg Joe Bidenét 29 százalék támogatja. A gazdaságpolitikában az emberek 49 százaléka támogatja Donald Trumpot, míg 37 százalék ért egyet azzal, ahogyan Joe Biden kezeli a gazdaságot. Az infláció elleni politikában Donald Trumpot 45, Joe Bident 31 százalék támogatja, míg a bűnözés felszámolása érdekében tett lépéseket tekintve Donald Trump intézkedéseit az emberek 41, Joe Bidenét 35 százaléka fogadja el.

A fegyveres erőszakra adott válaszokat illetően Donald Trump politikája 37 százalékos támogatottságot élvez, míg Joe Bidené - amely a fegyverbirtoklás jelentős szigorítását tartalmazza - 34 százalékot.

A hivatalban lévő elnök két szakpolitikai területen élvez nagyobb bizalmat, mint elődje. A terhességmegszakítást érintő politikáját a választók 47 százaléka támogatja, szemben a Donald Trump mögött álló 35 százalékkal. A hivatalban lévő elnök klímapolitikájának elfogadottsága 42 százalék, míg elődjéé 33.

Amennyiben a november 5-i elnökválasztáson létrejön Joe Biden és Donald Trump párharca, azaz a 2020-as elnökválasztás politikai "visszavágója", akkor 1956 óta először fordul majd elő, hogy elnökválasztási párharc megismétlődik az Egyesült Államokban. Akkor Dwight D. Eisenhower republikánus elnöknek sikerült győzelmet aratnia demokrata kihívója, Adlai Stevenson felett.

Amennyiben Donald Trump győzelmét hozná a 2024-es elnökválasztás, akkor 130 év óta először fordulna elő, hogy egy korábban hivatalban lévő elnök egy elvesztett újraválasztási közdelem után elindulva vissza tud kerülni a Fehér Házba. Grover Clevelenad elnöknek 1888-ban nem sikerült elérnie újraválasztását, 1892-ben viszont diadalmaskodott.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.17. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Tisza-kormány: nagy változások jöhetnek a választási rendszerben, Forsthoffer Ágnes veszi át Sulyok Tamás feladatait

Tisza-kormány: nagy változások jöhetnek a választási rendszerben, Forsthoffer Ágnes veszi át Sulyok Tamás feladatait

Az elmúlt órákban több fontos belpolitikai és gazdaságpolitikai fejlemény is napvilágot látott: Magyar Péter a választójogi korhatár 16 évre csökkentését és a képviselői ciklusok korlátozását javasolja, miközben kiderült, hogy a Fidesz és a KDNP közel 1,7 milliárd forintot költött a 2026-os országgyűlési választásra. Eközben Kármán András pénzügyminiszter magyarázata szerint a parlament elé került átfogó adócsomag az adórendszer egyszerűsítését, az uniós szabályokhoz való igazodást és a befagyasztott uniós források felszabadítását célozza. Megállapodást kötött a MÁV és a Fővárosi Önkormányzat a rákosrendezői munkáslakások ügyében, így a vasúttársaság hozzájárulásával hamarosan megkezdődhetnek a bontási munkálatok a területen. Szombat estére Sulyok Tamás döntése is megszületett a 17. alaptörvény-módosításról és az államfői székből való távozásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×