Infostart.hu
eur:
356.11
usd:
306.2
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Nyitókép: Pexels

Út a digitális pokolba: tarolnak az okoseszközök a fiatalok között

Háromszor annyi gyermek, illetve iskoláskorú fiatal használja immár rendszeresen a különböző közösségi média platformokat, mint a koronavírus-járvány előtt. A TikTok, az Instagram és a többi platform már a legfiatalabbak számára is szenvedéllyé vált egy friss német tanulmány szerint.

A DAK egészségbiztosító társaság és az egyik legtekintélyesebb európai egyetemi klinika, a kutatásokkal is foglalkozó Hamburg-Eppendorf klinika közös tanulmánya szerint a gyermekek, illetve a fiatalok csaknem egynegyede "kockázatosan sokat" használja a különböző közösségi médiumokat a TikTokot, az Instagramot vagy épp a WhatsAppot. Az adatokból kitűnt, hogy

már 360 ezer gyermek, illetve fiatal a közösségi médiumok "rabjává" vált.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy elveszítették az ellenőrzést a platformok felett, azokat túl hosszú ideig és túl gyakran használják. Ebből fakadóan pedig kevesebbet találkoznak barátaikkal, kevesebb időt töltenek a családtagokkal, és elhanyagolják az iskolai házi feladatokat. A tanulmány szerint a közösségi platformok túlzott használatával ugyanakkor kockáztatják pszichikai és fizikai egészségüket is. Egy általános iskolai vezető mindezt úgy foglalta össze, hogy a gyermekek ezáltal "magányossá, kövérré és ostobává" válnak.

Már régóta folyik a vita arról, hogy a szülők egyáltalán vásároljanak-e mobiltelefont gyermekeiknek, illetve ha igen, mikor. Az ezzel kapcsolatos dilemma azonban már jóval szélesebb: amikor például a gyermekek okosórát, illetve okostelefont kapnak, valójában ajtó nyílik a "digitális pokolba".

A gyerekek már az okosórákkal felhívhatnak valakit, vagy épp őket megkereshetik. A szülők számára ez utóbbi hasznos, mert mindig nyomon követhetik, hogy gyermekük éppen hol tartózkodik, csakhogy a tanulmány szerint egyre több az olyan általános iskolás gyermek, aki okosórát kap, amelyet magukkal visznek az iskolába, onnan a futballedzésekre vagy épp a zeneoktatásra.

A szakértők ezzel kapcsolatban sajátos járványt említenek: a gyermekek egymás kezén látják az okosórákat, és szinte természetes, hogy ennek nyomán maguk is vágyakoznak hasonló órára.

A felelősséget érző szülőknek valójában ellen kellene állniuk az ilyen kísértéseknek, azaz gyermekeik kívánságának, ennek ellenére a szülők körében is egyre nagyobb a vágy arra, hogy gyermekeiknek is olyan órát vásároljanak, amelyek egyre több funkcióra képesek.

A tanulmány szerint a szülőknek szigorúbbnak kellene lenniük, és a lehető legkésőbbre ellene halasztaniuk az okosórák, illetve az okostelefonok vásárlását gyermekeik

A tanulmányt ismertető médiumok, többi között a Der Spiegel emlékeztetett arra, hogy

Franciaország már hat éve betiltotta az okostelefon használatát az iskolákban.

Hollandia, Anglia és Új-Zéland követni kívánja a francia példát. Az okok – mint az újság fogalmaz – egyértelműek. Az okoseszközök elterelik a iskolások figyelmét, megzavarják a koncentrációt, és az iskolás gyermekeknek nincs szükségük az ilyen eszközökre. Teljesen betiltani azonban nem szabad, mert a tiltás csak erősítheti az irántuk érzett vágyat. Ebből fakadóan leginkább a szülők kötelessége, hogy megtanítsák gyermekeiket a digitális eszközök észszerű használatára – fogalmaz a tanulmány.

Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×