eur:
389.31
usd:
362.65
bux:
68123.99
2024. május 3. péntek Irma, Tímea
Nyitókép: Pexels

Út a digitális pokolba: tarolnak az okoseszközök a fiatalok között

Háromszor annyi gyermek, illetve iskoláskorú fiatal használja immár rendszeresen a különböző közösségi média platformokat, mint a koronavírus-járvány előtt. A TikTok, az Instagram és a többi platform már a legfiatalabbak számára is szenvedéllyé vált egy friss német tanulmány szerint.

A DAK egészségbiztosító társaság és az egyik legtekintélyesebb európai egyetemi klinika, a kutatásokkal is foglalkozó Hamburg-Eppendorf klinika közös tanulmánya szerint a gyermekek, illetve a fiatalok csaknem egynegyede "kockázatosan sokat" használja a különböző közösségi médiumokat a TikTokot, az Instagramot vagy épp a WhatsAppot. Az adatokból kitűnt, hogy

már 360 ezer gyermek, illetve fiatal a közösségi médiumok "rabjává" vált.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy elveszítették az ellenőrzést a platformok felett, azokat túl hosszú ideig és túl gyakran használják. Ebből fakadóan pedig kevesebbet találkoznak barátaikkal, kevesebb időt töltenek a családtagokkal, és elhanyagolják az iskolai házi feladatokat. A tanulmány szerint a közösségi platformok túlzott használatával ugyanakkor kockáztatják pszichikai és fizikai egészségüket is. Egy általános iskolai vezető mindezt úgy foglalta össze, hogy a gyermekek ezáltal "magányossá, kövérré és ostobává" válnak.

Már régóta folyik a vita arról, hogy a szülők egyáltalán vásároljanak-e mobiltelefont gyermekeiknek, illetve ha igen, mikor. Az ezzel kapcsolatos dilemma azonban már jóval szélesebb: amikor például a gyermekek okosórát, illetve okostelefont kapnak, valójában ajtó nyílik a "digitális pokolba".

A gyerekek már az okosórákkal felhívhatnak valakit, vagy épp őket megkereshetik. A szülők számára ez utóbbi hasznos, mert mindig nyomon követhetik, hogy gyermekük éppen hol tartózkodik, csakhogy a tanulmány szerint egyre több az olyan általános iskolás gyermek, aki okosórát kap, amelyet magukkal visznek az iskolába, onnan a futballedzésekre vagy épp a zeneoktatásra.

A szakértők ezzel kapcsolatban sajátos járványt említenek: a gyermekek egymás kezén látják az okosórákat, és szinte természetes, hogy ennek nyomán maguk is vágyakoznak hasonló órára.

A felelősséget érző szülőknek valójában ellen kellene állniuk az ilyen kísértéseknek, azaz gyermekeik kívánságának, ennek ellenére a szülők körében is egyre nagyobb a vágy arra, hogy gyermekeiknek is olyan órát vásároljanak, amelyek egyre több funkcióra képesek.

A tanulmány szerint a szülőknek szigorúbbnak kellene lenniük, és a lehető legkésőbbre ellene halasztaniuk az okosórák, illetve az okostelefonok vásárlását gyermekeik

A tanulmányt ismertető médiumok, többi között a Der Spiegel emlékeztetett arra, hogy

Franciaország már hat éve betiltotta az okostelefon használatát az iskolákban.

Hollandia, Anglia és Új-Zéland követni kívánja a francia példát. Az okok – mint az újság fogalmaz – egyértelműek. Az okoseszközök elterelik a iskolások figyelmét, megzavarják a koncentrációt, és az iskolás gyermekeknek nincs szükségük az ilyen eszközökre. Teljesen betiltani azonban nem szabad, mert a tiltás csak erősítheti az irántuk érzett vágyat. Ebből fakadóan leginkább a szülők kötelessége, hogy megtanítsák gyermekeiket a digitális eszközök észszerű használatára – fogalmaz a tanulmány.

Címlapról ajánljuk
Mikor lesz végeredmény? Hány képviselőt küldhetünk Brüsszelbe? – minden, amit tudni kell az EP-választásról

Mikor lesz végeredmény? Hány képviselőt küldhetünk Brüsszelbe? – minden, amit tudni kell az EP-választásról

Olaszországban csak 23 órakor zárnak majd be szavazókörök a június 9-ei európai parlamenti választáson, ezért addig egyetlen országban – így Magyarországon – sem hozzák nyilvánosságra a voksolás hivatalos eredményét. Június 6. és 9. között összesen 370 millió európai választópolgár döntheti el, hogy kik legyenek az Európai Parlament tagjai a következő öt évben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.03. péntek, 18:00
Bakondi György
a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja
A kormánydöntések nehéz öröksége feszíti a magyar gazdaságot

A kormánydöntések nehéz öröksége feszíti a magyar gazdaságot

A külkereskedelmi egyenleg tavalyi javulását nagyjából azonos mértékben határozta meg két tényező: egyszerre estek be a 2022-es rekordszintekről az energiahordozók árai, valamint a magas infláció miatt beszakadó lakossági fogyasztás miatt csökkent az import. A kormányzat egyes intézkedései – például az ársapkák – ráadásul fenntartották a cserearány-romlás egyensúlyromboló hatását, a gazdaság középtávon meg is fizeti ennek árát magasabb államadósság és finanszírozási költségek formájában, ami végül alacsonyabb növekedési potenciállal jár együtt – derül ki az Európai Bizottság egyensúlytalansági jelentésének egyik elemzéséből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×