Az Ipsos közvélemény-kutató csoport az Evening Standard című londoni napilap megbízásából 1004 ember bevonásával elvégzett reprezentatív vizsgálatában kimutatta, hogy a 2010 óta kormányzó konzervatívokra jelenleg a választók 20 százaléka voksolna. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt a szavazatok 47 százalékát szerezné meg, ha most tartanák a parlamenti választásokat Nagy-Britanniában, vagyis a Labour 27 százalékpontos támogatottsági előnyben jár a Konzervatív Párt előtt.

A konzervatívok támogatottsága egyetlen hónap alatt 7 százalékponttal zuhant, és a 20 százalékos szavazatarányuk a legalacsonyabb azóta, hogy az Ipsos 1978-ban elkezdte a politikai pártok népszerűségének rendszeres mérését. Az Ipsos felmérése szerint a brit választók 83 százaléka elégedetlen és mindössze 10 százalékuk elégedett a konzervatív párti kormány munkájával. Rishi Sunak miniszterelnökről a válaszadók 73 százaléka nyilvánított negatív véleményt, 19 százalék mondta azt, hogy elégedett a kormányfő teljesítményével.

Nem meglepő Gálik Zoltán szerint, hogy jelenleg ennyire népszerűtlen a brit Konzervatív Párt, mert a tendencia, hogy egyre nagyobb a különbség a Munkáspárt és a Konzervatív Párt között, lassan egyéves, az viszont nagy meglepetés szerinte, hogy az utóbbi héten hét százalékot esett a támogatottsága.

"Nagyon közelednek a választások, hiszen ebben az évben vagy legkésőbb január elején ki kell írnia a miniszterelnöknek a választásokat, fordítani pedig már nem nagyon lehet" – mondta az InfoRádióban a Corvinus Egyetem docense.

A zuhanás mögött először is már tapasztalt okokat nevezett meg. "Elsősorban ugyanarra vezethető vissza, mint ami a kilencvenes években John Major idején volt, amikor történelmi vereséget szenvedett szintén a Munkáspárttól az 1997-es választásokon a Konzervatív Párt, ez pedig egyértelműen a megosztottság, hiszen számtalan olyan kérdés van, amelyben nemhogy egységet nem sikerült elérni, de

még a párton belül is megosztottság volt a migráció és a gazdaság egyes kérdései esetében, és ezt nagyon nem díjazzák a választók"

– magyarázta.

Az elmúlt másfél év szerinte arról szólhatott volna Rishi Sunak miniszterelnöksége alatt, hogy valamiféle egységet és nyugalmat próbálnak teremteni a politikai rendszerben, a gazdaságban, hiszen a gazdaság a brexit, a pandémia, az ukrajnai háború és az energiaválság következményei miatt nagyon nagy gondokkal küszködik.

"Sunak volt az, aki azt ígérte, hogy változások lesznek, de a gazdasági növekedés és az egyensúly ma is csak ábránd, nem igazán valósult meg, és azok a vörös falak, amelyeket sikerült Boris Johnsonnak 2019-ben ledöntenie, azok a munkáspárti választókörzetek, ahol a toryk támogatottsága nagyon nagy lett, szinte kivétel nélkül visszaálltak, és most a Munkáspártot támogatják" – elemezte a helyzetet.

Márpedig a brit gazdaság "nem igazán tért magához" még a pandémia után, csak 2028-2029-re prognosztizálják, hogy egyrészt a gazdasági növekedés visszatérhet, másrészt pedig a gazdaság egyensúlya megvalósulhat.

"Volt egy kis intermezzo, amikor másfél évvel ezelőtt Liz Truss miniszterelnökként olyan adócsökkentési programot jelentett be, amitől megrendült a pénzügyi piacok bizalma az Egyesült Királyság gazdaságában, ezután a központi banknak emelnie kellett a kamatokat, elmentek a jelzálogkölcsönök kamatszínvonalai, ez nagyon érezhető volt, főleg akkor, amikor a pandémia következményeit is nyögték, úgyhogy a társadalmon belüli egyenlőtlenségek még inkább kidomborodtak. Ezek kezelése is várat még magára" – mondta Gálik Zoltán.