Alexander Stubb korábbi miniszterelnök győzött a finn elnökválasztás vasárnapi második fordulójában. A szavazatok csaknem 100 százalékos összesítése szerint Stubb a jobbközép Nemzeti Koalíciós Párt (KOK) jelöltjeként a voksok 51,6 százalékát kapta, míg a liberális zöldpárti Pekka Haavisto, volt külügyminiszter a szavazatok 48,4 százalékával a második helyen végzett.

„A várakozásokkal ellentétben szorosabb lett a második forduló eredménye, mindössze 3 százalékpontnyi különbség volt a két jelölt között. Finnországban van lehetőség egy egyhetes előzetes szavazásra, abban Alexander Stubb nyert, de a vasárnapi voksoláson az ellenfele, Pekka Haavisto volt a népszerűbb. Összességében viszont Alexander Stubb nyert, és lett a finn államfő”− mondta Kalas Vivien az InfoRádióban.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója a jelöltekről szólva úgy fogalmazott: mindkettőjüknek volt már külügyminiszteri tapasztalata, Alexander Stubb kormányfő is volt, Pekka Haavisto pedig ENSZ-diplomataként európai és világpolitikai körökben is ismert.

Hozzátette: a kampányaik fő témái érthető okokból a külügyi és biztonságpolitikai kérdések voltak, a különbség közöttük az a NATO-hoz való viszonyulás. Alexander Stubb szorosabb kapcsolatot szorgalmaz a katonai szövetséggel, kampányában jelezte, megengedné, hogy a nukleáris fegyvereket átszállíthassák Finnországon, és azt is támogatná, hogy állandó NATO-csapatok állomásozzanak az országban. Ellenfele viszont egy szuverénebb álláspontot képviselt, mindezeket ellenezte, és ezt hangsúlyozta is a kampányában.

Az elemző szerint szoros lesz a kapcsolat a viszonylag új kormány és az új államfő között. Alexander Stubb, a legnagyobb kormánypárt, a Nemzeti Koalíció Párt tagja, ők adják a miniszterelnököt. Mivel a finn államfő legfontosabb feladata a kormánnyal együttműködve a külpolitika irányítása, mindenképp fontos, hogy jó viszonyt ápoljanak.

„Finnország parlamentáris demokrácia, az államfőt ugyan közvetlenül választják a polgárok, mégis hagyományosan reprezentatív feladatokat tölt be. Magyarországhoz hasonlóan a köztársasági elnök felel a választások kiírásáért, ő nevezi ki a minisztereket, a honvédség főparancsnoka, illetve a törvényhozás által elfogadott jogszabállyal szemben élhet vétójoggal. Ezt egyébként a törvényhozásban többséggel felül lehet szavazni. A legfontosabb a külpolitika irányítása, minden hozzá tartozik, ami az unión kívüli külpolitika”− összegezte Kalas Vivien.