eur:
411.25
usd:
392.68
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
David Cameron brit külügyminiszter a Catherine Colonna francia kül- és Európa-ügyi miniszterrel a párizsi tárgyalásaik után tartott sajtóértekezleten 2023. december 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Badra

A brit külügyminiszter már előkészítené a palesztin államiság kialakítását

David Cameron nem először beszélt az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldásáról.

Cameron, aki kedden újabb közel-keleti körútra indult, elutazása előtt, a Conservative Middle East Council nevű londoni politikai ismeretterjesztő fórum rendezvényén kijelentette: a legfontosabb feladat most az, hogy a palesztin nép előtt "politikai távlatok" nyíljanak meg.

A londoni külügyi tárca vezetője szerint a palesztinok így meggyőződhetnének arról, hogy visszafordíthatatlan az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldásra alapuló rendezése és a palesztin állam megteremtése felé tartó folyamat.

David Cameron szerint el kell kezdeni annak kidolgozását, hogy a palesztin állam milyen formát öltsön, milyen keretek között jöjjön létre és miként működjön.

A brit külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia és szövetségesei megvizsgálják majd a palesztin államiság elismerésének kérdését, mivel ez is hozzájárulhat a folyamat visszafordíthatatlanná tételéhez.

Cameron szerint ugyanakkor ennek egyik előfeltétele az, hogy a Gázai övezetben - amelyet jelenleg a Hamász iszlamista terrorszervezet ural - "jó, technokrata vezetőkből álló" új palesztin hatóság vegye át az irányítást.

A brit külügyminiszter a Hamász által tavaly októberben elkövetett izraeli terrortámadás óta - amelyben 1200-an meghaltak - többször is hangot adott annak az álláspontjának, hogy az izraeli-palesztin konfliktus rendezése érdekében ismét hozzá kell kezdeni a kétállami megoldás előkészítéséhez.

Rishi Sunak brit kormányfő és Joe Biden amerikai elnök is egyetértett abban néhány napja tartott telefonos egyeztetésén, hogy minden eddiginél fontosabb a kétállami megoldásra alapuló rendezés, amely lehetővé teszi, hogy az izraeliek és a palesztinok egyaránt békében és biztonságban élhessenek.

A három évtizede kötött oslói nemzetközi egyezmény - amelynek részese volt Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet is - intézkedett volna a palesztin államiság megteremtéséről Izrael szomszédságában.

Izrael londoni nagykövete, Cipi Hotoveli azonban a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott minapi nyilatkozatában azt mondta: az oslói tervezet azért bukott el, mert a palesztinok nem Izrael szomszédságában, hanem Izrael területén akarják létrehozni saját államukat.

A nagykövet kijelentette, hogy Izrael - különösen a Hamász terrortámadása után - most már nem fogadja el a kétállami megoldást.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, valamint a megújuló energiát termelők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×