Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
331.96
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
David Cameron brit külügyminiszter a Catherine Colonna francia kül- és Európa-ügyi miniszterrel a párizsi tárgyalásaik után tartott sajtóértekezleten 2023. december 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Badra

A brit külügyminiszter már előkészítené a palesztin államiság kialakítását

David Cameron nem először beszélt az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldásáról.

Cameron, aki kedden újabb közel-keleti körútra indult, elutazása előtt, a Conservative Middle East Council nevű londoni politikai ismeretterjesztő fórum rendezvényén kijelentette: a legfontosabb feladat most az, hogy a palesztin nép előtt "politikai távlatok" nyíljanak meg.

A londoni külügyi tárca vezetője szerint a palesztinok így meggyőződhetnének arról, hogy visszafordíthatatlan az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldásra alapuló rendezése és a palesztin állam megteremtése felé tartó folyamat.

David Cameron szerint el kell kezdeni annak kidolgozását, hogy a palesztin állam milyen formát öltsön, milyen keretek között jöjjön létre és miként működjön.

A brit külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia és szövetségesei megvizsgálják majd a palesztin államiság elismerésének kérdését, mivel ez is hozzájárulhat a folyamat visszafordíthatatlanná tételéhez.

Cameron szerint ugyanakkor ennek egyik előfeltétele az, hogy a Gázai övezetben - amelyet jelenleg a Hamász iszlamista terrorszervezet ural - "jó, technokrata vezetőkből álló" új palesztin hatóság vegye át az irányítást.

A brit külügyminiszter a Hamász által tavaly októberben elkövetett izraeli terrortámadás óta - amelyben 1200-an meghaltak - többször is hangot adott annak az álláspontjának, hogy az izraeli-palesztin konfliktus rendezése érdekében ismét hozzá kell kezdeni a kétállami megoldás előkészítéséhez.

Rishi Sunak brit kormányfő és Joe Biden amerikai elnök is egyetértett abban néhány napja tartott telefonos egyeztetésén, hogy minden eddiginél fontosabb a kétállami megoldásra alapuló rendezés, amely lehetővé teszi, hogy az izraeliek és a palesztinok egyaránt békében és biztonságban élhessenek.

A három évtizede kötött oslói nemzetközi egyezmény - amelynek részese volt Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet is - intézkedett volna a palesztin államiság megteremtéséről Izrael szomszédságában.

Izrael londoni nagykövete, Cipi Hotoveli azonban a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott minapi nyilatkozatában azt mondta: az oslói tervezet azért bukott el, mert a palesztinok nem Izrael szomszédságában, hanem Izrael területén akarják létrehozni saját államukat.

A nagykövet kijelentette, hogy Izrael - különösen a Hamász terrortámadása után - most már nem fogadja el a kétállami megoldást.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.

Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×