eur:
408.11
usd:
375.12
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
FUZHOU, CHINA - MAY 17: Visitors view scientific research ship Tansuo-2 before International Museum Day on May 17, 2023 in Fuzhou, Fujian Province of China. (Photo by Zhang Bin/China News Service/VCG via Getty Images)
Nyitókép: Zhang Bin/China News Service/VCG via Getty Images

Rejtélyes, hatalmas kínai flotta miatt aggódnak a világ nagyhatalmai

A világ számos "érzékeny" területén feltűntek.

Kína a hadiipari fejlesztéseit kiegészíti tengeri terjeszkedéssel is egy elemzőcég összegzése szerint. Feltűnt ugyanis több országnak és megfigyelőnek, hogy kínai hajók, hivatalosan tudományos céllal és a kereskedelmi hajózás számára, egyre intenzívebb tevékenységet végeznek. A Hidden Reach elemzőcég 2020 óta figyelte a kínai oceanográfiai küldetéseket, és 64 aktív kutatóhajót azonosított, amelyek 80 százalékánál gyanúsnak ítélt jeleket fedezett fel.

A hajók a Dél-kínai-tengeren és a Csendes-óceán nyugati részén, valamint az Indiai-óceánon is feltűntek. Több ország és számos elemző is úgy véli, hogy a tudományos célokon kívül - vagy egyenesen azok helyett - a gyűjtött anyagok "kettős felhasználásúak" és katonai célokat is szolgálnak.

Mint a Portfolio írja, idézve a Hidden Research elemzését, a kínaiak az ismeretlen vizekre kutatóhajókkal érkeznek meg először, felmérik az áramlatokat és a vízi környezetet, hogy a jövőben ezek az információk a flotta segítségére legyenek. A célok eléréséhez Kína a világ legnagyobb kutatóhajó-flottáját fejlesztette ki. A Windward Intelligence Platform adatai szerint az elmúlt években több százezer órát töltöttek a kínai járművek a világ különböző részein megfigyeléssel.

Hasonló felméréseket korántsem csak Kína végez, hiszen a világ számos országa igyekszik mélytengeri adatokra szert tenni. Ám az összegzés szerint a keleti nagyhatalom által végzett feltérképezés mértéke a hatalmas flotta révén sokkal mélyebb, mint bármelyik másik riválisé.

Aggasztja a megfigyelőket, hogy ezek a kínai hajók gyanúsan sok alkalommal tűnnek fel a katonaliag fontos objektumok közelében, ami miatt felmerül a gyanú, hogy megfigyelési feladatuk van. Hasonló problémáról panaszkodott legutóbb India kormánya is, amikor Srí Lankán kért kutatási engedélyt egy kínai jármű. A papírokat végül nem szerezték be a colombói hatóságoktól, amit nagy győzelemként értékeltek Újdelhiben. Ez viszont nem változtat a tényeken, Kína rendszeresen figyeli meg akár az indiai katonai kikötőket is.

A másik fontos gond, hogy ezek a járművek gyakorta tűnnek fel azokon a területeken, amelyek államközi viták kereszttüzében vannak. Például Peking a Dél-kínai-tenger szinte egészét magáénak követeli, ám ezzel jó néhány ország nem ért egyet egyet: vitatatja Kína területi követelését Malajzia, Vietnam, Brunei, a Fülöp-szigetek, de még Tajvan is. A feszültségekkel tarkított térségben rendszeresen jelennek meg ezek a kutatóhajóként küldött járművek.

A hasonló tevékenység egyébként a kínai ötéves terv része, Pekingben a hosszútávú stratégia megfogalmazza, hogy ilyen "mélytengeri kutatásokat" végezzenek. A hatóságok a dokumentumban ezeket össze is kötötték a katonai célokkal, így nem hagytak túl sok kétséget a tevékenység valódi céljáról. A kínai stratégia szerint a "Két óceán és egy tenger" területén kell óceánmegfigyelő hálózatot kiépíteniük. Ez egyértelműen a Csendes- és az Indiai-óceánt, valamint a Dél-kínai-tengert jelölik.

Mint az elemzés megjegyzi, a tenger alatti képességekben Kína egyelőre jelentős lemaradásban van az Egyesült Államok haditengerészetétől, az így megszerezett információk viszont megkönnyíthetik a keleti nagyhatalom számára a felzárkózást.

Mindazonáltal nemcsak katonai célok vezérelhetik Pekinget: 2023-ban az egyik kutatójárművet azzal gyanúsították meg Banglades partjainál, hogy valójában nem is az óceánokkal kapcsolatos információkat gyűjt be, hanem a tengerfenéken keresi a kiaknázható nyersanyaglelőhelyek nyomait.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×