Infostart.hu
eur:
384.53
usd:
329.34
bux:
116560.1
2026. január 8. csütörtök Gyöngyvér
FUZHOU, CHINA - MAY 17: Visitors view scientific research ship Tansuo-2 before International Museum Day on May 17, 2023 in Fuzhou, Fujian Province of China. (Photo by Zhang Bin/China News Service/VCG via Getty Images)
Nyitókép: Zhang Bin/China News Service/VCG via Getty Images

Rejtélyes, hatalmas kínai flotta miatt aggódnak a világ nagyhatalmai

A világ számos "érzékeny" területén feltűntek.

Kína a hadiipari fejlesztéseit kiegészíti tengeri terjeszkedéssel is egy elemzőcég összegzése szerint. Feltűnt ugyanis több országnak és megfigyelőnek, hogy kínai hajók, hivatalosan tudományos céllal és a kereskedelmi hajózás számára, egyre intenzívebb tevékenységet végeznek. A Hidden Reach elemzőcég 2020 óta figyelte a kínai oceanográfiai küldetéseket, és 64 aktív kutatóhajót azonosított, amelyek 80 százalékánál gyanúsnak ítélt jeleket fedezett fel.

A hajók a Dél-kínai-tengeren és a Csendes-óceán nyugati részén, valamint az Indiai-óceánon is feltűntek. Több ország és számos elemző is úgy véli, hogy a tudományos célokon kívül - vagy egyenesen azok helyett - a gyűjtött anyagok "kettős felhasználásúak" és katonai célokat is szolgálnak.

Mint a Portfolio írja, idézve a Hidden Research elemzését, a kínaiak az ismeretlen vizekre kutatóhajókkal érkeznek meg először, felmérik az áramlatokat és a vízi környezetet, hogy a jövőben ezek az információk a flotta segítségére legyenek. A célok eléréséhez Kína a világ legnagyobb kutatóhajó-flottáját fejlesztette ki. A Windward Intelligence Platform adatai szerint az elmúlt években több százezer órát töltöttek a kínai járművek a világ különböző részein megfigyeléssel.

Hasonló felméréseket korántsem csak Kína végez, hiszen a világ számos országa igyekszik mélytengeri adatokra szert tenni. Ám az összegzés szerint a keleti nagyhatalom által végzett feltérképezés mértéke a hatalmas flotta révén sokkal mélyebb, mint bármelyik másik riválisé.

Aggasztja a megfigyelőket, hogy ezek a kínai hajók gyanúsan sok alkalommal tűnnek fel a katonaliag fontos objektumok közelében, ami miatt felmerül a gyanú, hogy megfigyelési feladatuk van. Hasonló problémáról panaszkodott legutóbb India kormánya is, amikor Srí Lankán kért kutatási engedélyt egy kínai jármű. A papírokat végül nem szerezték be a colombói hatóságoktól, amit nagy győzelemként értékeltek Újdelhiben. Ez viszont nem változtat a tényeken, Kína rendszeresen figyeli meg akár az indiai katonai kikötőket is.

A másik fontos gond, hogy ezek a járművek gyakorta tűnnek fel azokon a területeken, amelyek államközi viták kereszttüzében vannak. Például Peking a Dél-kínai-tenger szinte egészét magáénak követeli, ám ezzel jó néhány ország nem ért egyet egyet: vitatatja Kína területi követelését Malajzia, Vietnam, Brunei, a Fülöp-szigetek, de még Tajvan is. A feszültségekkel tarkított térségben rendszeresen jelennek meg ezek a kutatóhajóként küldött járművek.

A hasonló tevékenység egyébként a kínai ötéves terv része, Pekingben a hosszútávú stratégia megfogalmazza, hogy ilyen "mélytengeri kutatásokat" végezzenek. A hatóságok a dokumentumban ezeket össze is kötötték a katonai célokkal, így nem hagytak túl sok kétséget a tevékenység valódi céljáról. A kínai stratégia szerint a "Két óceán és egy tenger" területén kell óceánmegfigyelő hálózatot kiépíteniük. Ez egyértelműen a Csendes- és az Indiai-óceánt, valamint a Dél-kínai-tengert jelölik.

Mint az elemzés megjegyzi, a tenger alatti képességekben Kína egyelőre jelentős lemaradásban van az Egyesült Államok haditengerészetétől, az így megszerezett információk viszont megkönnyíthetik a keleti nagyhatalom számára a felzárkózást.

Mindazonáltal nemcsak katonai célok vezérelhetik Pekinget: 2023-ban az egyik kutatójárművet azzal gyanúsították meg Banglades partjainál, hogy valójában nem is az óceánokkal kapcsolatos információkat gyűjt be, hanem a tengerfenéken keresi a kiaknázható nyersanyaglelőhelyek nyomait.

Címlapról ajánljuk
Szakértő az ukrajnai békefenntartókról: Moszkva beleegyezése nélkül nem sokat érnek a biztonsági garanciák

Szakértő az ukrajnai békefenntartókról: Moszkva beleegyezése nélkül nem sokat érnek a biztonsági garanciák

A franciák és a britek 30 ezer katonát állomásoztatnának Nyugat-Ukrajnában: közös nyilatkozatban összegezte az európai tettre készek koalíciója, milyen biztonsági garanciákkal támogatnák Ukrajna biztonságát a háború lezárása után. A párizsi találkozón megállapodás született egy tűzszünet-ellenőrzési mechanizmus létrehozásról és békefenntartók küldéséről Nyugat-Ukrajnába – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton.

Szakértő: ennyi hó már a téli guminak is sok, inkább a tömegközlekedést válasszuk

A jövő héten még hidegebb lesz, ezért ehhez a lehűléshez alkalmazkodva kell kezelni a nyomást az abroncsokban, mert csak megfelelő nyomásérték alatt működik jól a gumi – mondta az InfoRádióban a Magyar Gumiabroncs Szövetség elnöke. Morenth Péter szerint nagyobb mennyiségű hó esetén már az sem vehető teljesen biztosra, hogy a téli abroncs megfelelő segítséget tud nyújtani.
Elfogyott a lendület, mínuszban zárt Amerika

Elfogyott a lendület, mínuszban zárt Amerika

Jól teljesítettek az elmúlt napokban a tőzsdék, tegnap az USA-ban rekordokat döntöttek a vezető részvényindexek, Ázsiában viszont inkább negatív mozgások voltak ma jellemzők. A befektetők a geopolitikai eseményekre figyelnek, az USA venezuelai akciója után a Trump-adminisztráció több opciót is vizsgál Grönland megszerezése érdekében - eközben pedig zajlanak a tárgyalások az ukrajnai háború lezárásáról is. A geopolitikai bizonytalanság közepette az európai indexek vegyes elmozdulásokat mutatnak, a magyar piac viszont újabb történelmi csúcsot állított be. Az USA-bana Nasdaq tudott csak nagyon enyhe pluszban zárni, a másik két index mínuszosan tért nyugovóra, megtörve ezzel az év eleje óta tartó lendületet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×