A két Korea között 2018-ban kezdődött közvetlen párbeszéd, amelynek eredményeként történelmi csúcstalálkozókra is sor került. 2022-ben azonban konzervatív fordulat történt Dél-Koreában, ami a feszültség újabb erősödéséhez vezetett: a klasszikus, hidegháborús frontvonalak jönnek elő a kelet-ázsiai térségben is – mondta az InfoRádióban Csoma Mózes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója.

Azt is kiemelte, hogy az Egyesült Államok fontos célkitűzése volt szorosabbra fűzni viszonyát a kelet-ázsiai térségben található szövetségeseivel, Dél-Koreával és Japánnal. Hozzátette,

ennek a szövetségnek sokáig Achilles-sarka volt a japán–koreai viszony, amelyet nagyon sok történelmi sérelem terhel.

2022 nyarától kezdődően viszont ez a konfliktus megoldódni látszik, több csúcstalálkozó is lezajlott a két ország között, és 2023-tól valóra vált az USA egyik régi célkitűzése, hogy közös hadgyakorlatot tarthasson szövetségeseivel.

Eközben Észak-Korea Oroszországgal erősítette kapcsolatait, nem függetlenül az Ukrajnában zajló háborútól. A szakértő kifejtette, Oroszország egyre inkább rá van utalva az észak-koreai rezsim hadiipari kapacitásaira, fegyverszállítmányaira. Megjegyezte, ebben a kérdéskörben a Kínai Népköztársaság kissé háttérbe szorul, annak ellenére, hogy Észak-Korea de facto kínai érdekszférába tartozik. Mint mondta, Kína nem foglal egyértelműen állást a kérdéskörben, ahogyan az ukrajnai háborúéban sem.

Csoma Mózes azonban nem tartja valószínűnek, hogy bármelyik fél is háborút indítana, így nem számít arra sem, hogy a jelenlegi status quo belátható időn belül megváltozna.