eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Síita húszi fegyveresek egy toborzógyűlésen a jemeni fővárosban, Szanaában 2021. november 24-én. A húszi lázadók folytatják támadásaikat a hadsereg állásai ellen az olajban gazdag, stratégiai fontosságú észak-jemeni Márib tartomány ellenőrzéséért. A szunnita többségű közel-keleti országban 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező síita húszik, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által támogatott, rijádi száműzetésben élő Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű erők között.
Nyitókép: MTI/EPA/Jajha Arhab

Támadás - Úgy tűnik, rövidre zárja a Nyugat a húszi lázadók önkényét

Az éjszaka folyamán az amerikai és a brit fegyveres erők nagyszabású megtorló akciót indítottak indított az Irán által támogatott húszik ellen Jemenben. A lázadók Irán szövetségesei, akik Izrael Gáza elleni háborúja miatt tiltakozva rakétákkal támadták a vörös-tengeri hajózási útvonalakat.

Amire már számítani lehetett, az megtörtént. A Vörös-tenger térségében cirkáló

amerikai és brit hadihajók összehangolt csapásokat indítottak

a Jemen egy részét uralmuk alá hajtó és Iránnal szövetséges húszi lázadók ellen.

Londonban az első jel a készülő támadásra az volt, hogy rendkívüli kormányülést tartottak a kérdésről. (A háborús lépés a mindenkori brit kormány hatáskörébe tartozik). Az utóbbi napokban az amerikaiak és a britek sem titkolták, hogy odacsaphatnak a húsziknak, miután azok rendre figyelmen kívül hagyták figyelmeztetéseiket és többtucat rakétát lőttek ki a nemzetközi vizeken haladó hajókra.

Erre válaszul a két ország erői még csütörtökön masszív megtorló csapást indítottak több jemeni célpont ellen. Az akcióban hadihajókról indított Tomahawk rakétákat és vadászgépeket vetettek be - mondta több amerikai tisztségviselő az AP hírügynökségnek. A hivatalos közlés szerint katonai célpontokat támadtak, között logisztikai csomópontokat, légvédelmi rendszereket, fegyverraktárakat és kilövőhelyeket.

Az AP újságírói Jemen fővárosában, Szanaában helyi idő szerint péntek kora reggel négy robbanást hallottak, de harci gépeknek nem látták nyomát. Hodieda két lakója azt mondta, hogy öt erős robbanást hallottak, amelyek a Vörös-tenger partján fekvő város nyugati kikötőövezetét érték - ez a legnagyobb, a húszk által ellenőrzött kikötőváros. Robbanásokat hallottak a Vörös-tengerhez közeli, délnyugati Taiz város lakói is.

Egy húszi illetékes az X-en írva elismerte a támadások tényét és úgy fogalmazott: „A Jemen elleni Amerikai-zionista-brit agresszió több támadást indított Szanaa, Hudajda kormányzóság, Szaada és Dhamar ellen”.

A légiakció volt az első amerikai-brit katonai válasz az Izrael-Hamász konfliktus kezdete óta tartó, a húszik által kereskedelmi hajók ellen indított 27 drón- és rakétatámadásokra. És ez volt Rishi Sunak brit miniszterelnök számára az első alkalom, hogy háborús akciót hagyott jóvá.

A húszikat figyelmeztették, hogy súlyos megtorlásra számíthatnak és egy időre el is csendesedtek. Kedden azonban az eddigi legnagyobb drón- és rakétatámadást indították el a Vörös tengeren haladó hajók ellen, amire amerikai és brit hajók és amerikai vadászgépek 18 drónt, két cirkálórakétát és egy hajó elleni rakétát lőttek le. Csütörtökön pedig a húszik egy ballisztikus rakétát lőttek ki az Ádeni-öbölben, de az elkerülte a megcélzott hajót.

A húszik azt állítják meg akarják állítani Izraelnek a Hamász ellen a Gázai övezetben folytatott háborúját. Célpontjaiknak azonban egyre inkább alig vagy egyáltalán nincs kapcsolatuk Izraellel és veszélyeztetik az Ázsiát és a Közel-Keletet Európával összekötő kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalat.

A nemzetközi hajózásra gyakorolt hatás és az eszkalálódó támadások nyomán az Egyesült Államok, Ausztrália, Bahrein, Belgium, Kanada, Dánia, Németország, Olaszország, Japán, Hollandia, Kanada, Új-Zéland, Szingapúr és az Egyesült Királyság figyelmeztette a húszikat.

Az Egyesült Államok külön felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy lépjen fel a ellenük és figyelmeztette az őket pénzelő, Iránt, hogy választania kell, hogy továbbra is támogatja-e a lázadókat.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×