eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Újonnan toborzott húszi fegyveresek gyűlést tartanak a jemeni fővárosban, Szanaában 2024. január 12-én. Reggelre virradóan a brit légierő amerikai támogatással katonai műveletet hajtott végre a jemeni húszi lázadók szárazföldi állásai – Absz városának repülőtere és egy Bani körzetbeli katonai célpont – ellen, mert a brit védelmi tárca szerint húszi katonai létesítményekből felderítő és támadó drónokat indítottak a Vörös-tenger felé. A jemeni húszi vezetés közölte, hogy folytatják a Vörös-tengeren áthaladó, Izrael felé tartó hajók elleni támadásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Jajha Arhab

Nem késett az orosz válasz a jemeni amerikai-brit légicsapásokra

Törökország is "összevonta a szemöldökét".

Újabb példáját jelentik a nemzetközi jog teljes semmibevételének a Jemenre mért amerikai légicsapások - írta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője pénteken a Telegram-csatornáján.

"A Jemen elleni amerikai légicsapások újabb példáját jelentik annak, ahogy az angolszászok kiforgatják az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, és teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a nemzetközi jogot annak nevében, hogy kiélezzék helyzetet a térségben saját destruktív céljaik érdekében" - írta Zaharova.

A szóvivő pénteki sajtóértekezletén Moszkva nevében elítélte a támadást.

"Január 12-én éjjel az úgynevezett nemzetközi koalíció, amelyet az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által vezetett illegális koalíciónak kellene nevezni, rakéta- és bombatámadásokat hajtott végre számos helyszínen a szuverén Jemen területén (.) Beigazolódtak félelmeink, hogy az Egyesült Államoknak az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Vörös-tengerrel kapcsolatban képviselt álláspontja csak ürügy volt a térségben kialakult feszült helyzet további fokozására. Határozottan elítéljük az Egyesült Államok és szövetségeseinek ezen felelőtlen cselekedeteit" - fogalmazott Zaharova.

Álláspontja szerint a Vörös-tenger térségében bekövetkezett nagyszabású katonai eszkaláció "visszafordíthatja a jemeni rendezési folyamatban a közelmúltban kialakult pozitív tendenciákat, valamint a helyzet destabilizálódását idézheti elő az egész közel-keleti régióban".

"Abból indulunk ki, hogy az illegális koalíciónak ez a kalandja közvetlen veszélyt jelent a globális békére és biztonságra"

- tette hozzá a diplomata.

Zaharova emlékeztetett arra, hogy Oroszország pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte.

Elítélte a jemeni célpontok elleni támadást Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is, és azt mondta, "A nemzetközi jog szempontjából ezek a csapások illegitimek. Ez a mi álláspontunk".

Péntekre virradóra az Egyesült Államok és Nagy-Britannia légicsapásokat hajtott végre Jemen négy tartományában, beleértve a fővárost is. Az akció deklarált célpontjai a húszi lázadók voltak, akik támadások sorát követték el a vörös-tengeri kereskedelmi hajózás ellen.

Oroszország állandó ENSZ-képviselete a Telegram-csatornáján közölte, hogy a világszervezet

Biztonsági Tanácsa pénteken két ülést tart közel-keleti kérdésekben: egyet a Gázai övezetben kialakult helyzet, másikat pedig - orosz kezdeményezésre - a Jemen elleni amerikai és brit csapások ügyében.

Az orosz légügyi hatóság (Roszaviacija) pénteken megtiltotta az orosz légitársaságoknak a jemeni légtér használatát. A Jemenben működő orosz nagykövetség közölte: nincs tudomása arról, hogy a támadásnak orosz áldozatai lettek volna.

Erdogan: a húszik sikeresen védekeztek

Aránytalannak nevezte a török elnök pénteken a brit légierő (RAF) és az amerikai erők közös, a jemeni húszik állásai ellen végrehajtott műveletét, és azt vetette London és Washington szemére, hogy "vértengerré" változtatnák a Vörös-tengert.

Recep Tayyip Erdogan a pénteki, hagyományosan közösségben végzett iszlám ima után adott interjút újságíróknak, melyben azt is elmondta, Ankara úgy értesült, hogy a húszik "nagyon sikeresen védekeztek" a támadás ellen.

"Az Egyesült Államok és Izrael ugyanazt az aránytalan erőt alkalmazza a palesztinok ellen, a britek pedig most követik Amerikát"

- jelentette ki.

Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság az éjszaka intézett támadást a jemeni húszi lázadók állásaira, a műveletben harci repülőgépek, hajók és tengeralattjárók is részt vettek.

Rishi Sunak brit miniszterelnök az akciót a húszik a Vörös-tengeren áthaladó hajók ellen elkövetett támadásaival indokolta, s önvédelmi lépésnek nevezte.

Az Irán által támogatott húszik máris bejelentették: nem hagynak fel a támadásokkal, melyeket Izrael Gázai övezet ellen vívott háborújával és a palesztinok iránti szolidaritással indokoltak, valamint hozzátették, hogy meg fogják torolni a brit-amerikai akciót.

Izraelre kitérve, melyet a Dél-afrikai Köztársaság citált a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) elé népirtás vádjával, az államfő azt közölte,

Törökország a testületnek olyan dokumentumokat fog átadni, melyek szerinte bizonyítják az izraeli hatsóágok palesztin civilek ellen elkövetett atrocitásait.

"Meggyőződésem, hogy Izraelt el fogják ítélni. Hiszünk abban, hogy az ICJ igazságot szolgáltat" - szögezte le.

(A nyitóképen: Újonnan toborzott húszi fegyveresek gyűlést tartanak a jemeni fővárosban, Szanaában 2024. január 12-én. Reggelre virradóan a brit légierő amerikai támogatással katonai műveletet hajtott végre a jemeni húszi lázadók szárazföldi állásai - Absz városának repülőtere és egy Bani körzetbeli katonai célpont - ellen, mert a brit védelmi tárca szerint húszi katonai létesítményekből felderítő és támadó drónokat indítottak a Vörös-tenger felé. A jemeni húszi vezetés közölte, hogy folytatják a Vörös-tengeren áthaladó, Izrael felé tartó hajók elleni támadásokat.)

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×