Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.55
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Russia vs Ukraine flag on cracked wall, concept of war between russia and ukraine, silhouette of soldiers on russia vs ukraine flag
Nyitókép: IherPhoto/Getty Images

Felmérések: még az ukránok is és az oroszok is támogatják a háborút

A két országban végzett közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az emberek többsége még mindig a háború folytatását akarja.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMIS) tavaly év végén készült felmérésből az derül ki, hogy a megkérdezettek 96 százaléka támogatja az ukrán fegyveres erőket, 88 százalékuk pedig bízik a parancsnokságban. 88 százalék kedveli Valerij Zaluzsnyij vezérkari főnököt, míg 66 százalékuk Volodimir Zelenszkij elnököt.

A felmérést ismertető Institute for the Study of the War (ISW) amerikai kutatóintézet ugyanakkor emlékeztet rá, hogy egy évvel korábban Zelenszkij elnök támogatottsága még 84 százalékos volt. A washingtoni szakértőknek azonban az a véleménye, hogy a háború okozta romló életkörülmények természetes velejárója a politikai vezetés kedveltségének csökkenése. Vagyis nem lehet messzemenő követeztetéseket levonni Volodimir Zelenszkij népszerűségvesztéséből.

Ugyanakkor az ukránok 2022. decemberében bizakodóbbak voltak a háború kimenetelét illetően. Ennek legfőbb oka az lehetett, hogy akkoriban sikerült felszabadítani jelentős nagyságú területeket, így a visszaszerezték a Harkiv, illetve a Herszon feletti ellenőrzést. Mivel ezek városok, valamint a körülöttük lévő települések messze kerültek a frontvonalaktól, a környéken újból megindulhatott a normális élet.

Az ISW szerint az is fontos, hogy

a válaszadók nagy többsége egyaránt támogatja Valerij Zaluzsnyijt és Volodimir Zelenszkijt.

Csupán 15 százaléknyian vannak azok, akik vagy a katonai, vagy a politikai vezetést részesítik előnyben. A washingtoni intézet kutatói ebből arra következtetnek: az orosz propagandának nem sikerült elhitetnie az ukránokkal, hogy súlyos ellentétek vannak a kijevi vezetők között.

Az amerikai intézet kutatói úgy vélik, az orosz propaganda célja az, hogy megingassa az ukránoknak az ország vezetésébe vetett bizalmát és gyengítse a hadsereg harci kedvét. Moszkva egyúttal el akarja bizonytalanítani Ukrajna nyugati szövetségeseit, hogy aztán ennek következtében csökkenjen az ország külső támogatása. Az ISW rámutat: a most nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás azt igazolja, hogy ezeknek az orosz információs műveleteknek nincs valóságalapjuk, mert Moszkva eredménytelenül próbálja megtörni az ukránok nemzeti egységét, illetve elszántságát.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×