Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Russia vs Ukraine flag on cracked wall, concept of war between russia and ukraine, silhouette of soldiers on russia vs ukraine flag
Nyitókép: IherPhoto/Getty Images

Felmérések: még az ukránok is és az oroszok is támogatják a háborút

A két országban végzett közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az emberek többsége még mindig a háború folytatását akarja.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMIS) tavaly év végén készült felmérésből az derül ki, hogy a megkérdezettek 96 százaléka támogatja az ukrán fegyveres erőket, 88 százalékuk pedig bízik a parancsnokságban. 88 százalék kedveli Valerij Zaluzsnyij vezérkari főnököt, míg 66 százalékuk Volodimir Zelenszkij elnököt.

A felmérést ismertető Institute for the Study of the War (ISW) amerikai kutatóintézet ugyanakkor emlékeztet rá, hogy egy évvel korábban Zelenszkij elnök támogatottsága még 84 százalékos volt. A washingtoni szakértőknek azonban az a véleménye, hogy a háború okozta romló életkörülmények természetes velejárója a politikai vezetés kedveltségének csökkenése. Vagyis nem lehet messzemenő követeztetéseket levonni Volodimir Zelenszkij népszerűségvesztéséből.

Ugyanakkor az ukránok 2022. decemberében bizakodóbbak voltak a háború kimenetelét illetően. Ennek legfőbb oka az lehetett, hogy akkoriban sikerült felszabadítani jelentős nagyságú területeket, így a visszaszerezték a Harkiv, illetve a Herszon feletti ellenőrzést. Mivel ezek városok, valamint a körülöttük lévő települések messze kerültek a frontvonalaktól, a környéken újból megindulhatott a normális élet.

Az ISW szerint az is fontos, hogy

a válaszadók nagy többsége egyaránt támogatja Valerij Zaluzsnyijt és Volodimir Zelenszkijt.

Csupán 15 százaléknyian vannak azok, akik vagy a katonai, vagy a politikai vezetést részesítik előnyben. A washingtoni intézet kutatói ebből arra következtetnek: az orosz propagandának nem sikerült elhitetnie az ukránokkal, hogy súlyos ellentétek vannak a kijevi vezetők között.

Az amerikai intézet kutatói úgy vélik, az orosz propaganda célja az, hogy megingassa az ukránoknak az ország vezetésébe vetett bizalmát és gyengítse a hadsereg harci kedvét. Moszkva egyúttal el akarja bizonytalanítani Ukrajna nyugati szövetségeseit, hogy aztán ennek következtében csökkenjen az ország külső támogatása. Az ISW rámutat: a most nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás azt igazolja, hogy ezeknek az orosz információs műveleteknek nincs valóságalapjuk, mert Moszkva eredménytelenül próbálja megtörni az ukránok nemzeti egységét, illetve elszántságát.

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Az Európai Bizottság még nyáron mutatta be a strukturális átalakítással megtervezett 2028–2034 közötti uniós forráselosztást szabályozó költségvetési javaslatát. A többéves pénzügyi keretet (MFF) elsősorban eddig a közös agrárpolitika és a kohéziós pénzek átcsomagolása miatt kritizálták, azonban most körbejárták az EU lemaradását megoldani igyekvő új Versenyképességi Alap rendszerét is, és az Európai Számvevőszék szerint több hiányosság is felmerült. Bár ezek az aggályok érthetők egy felülvizsgáló szerv szemszögéből, a reálpolitika szempontjából nem csoda, hogy az EB egyre több „rugalmasságot” hagy tervezeteiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×