Egy hónappal ezelőtt még reális esély volt arra, hogy év végéig megszülessen az Európai Unió egységes mesterséges intelligencia (MI) jogszabálya, ám mostanra komoly akadályok tornyosultak a megegyezés elé. Ennek okairól a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalomkutató Intézetének tudományos főmunkatársa nyilatkozott az InfoRádióban.

"A dilemma, a konfliktus alapvetően abból ered, hogy az Európai Bizottság az európai versenyképesség követelményeinek szeretne megfelelni, míg az Európai Parlament az emberi jogokat és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázatokat tartja főképp szem előtt" – magyarázta Ződi Zsolt. Hozzátette: a tervezet parlamenti tárgyalása során számos kockázati tényező került a jogszabályba: az EP az úgynevezett kockázati mesterséges intelligenciák, illetve a tiltott mesterséges intelligenciák körét is folyamatosan bővítette, ami nyilván nem nagyon tetszik a mesterségesintelligencia-iparnak.

„Már tavaly is voltak olyan hangok, hogy túl sok mindent tiltanak, túl sok korlátozás van, túl sok adminisztrációs teher” – mondta a szakértő.

Franciaország, Németország és Olaszország azt szeretné elérni, hogy szigorú jogi eszközök helyett csak önként vállalt vállalati belső szabályzatokat, vagyis önszabályozást írjanak elő.

Ha az Európai Parlament enged, a legveszélyesebb modellek egyelőre nem lesznek szabályozva

– mondta Ződi Zsolt, aki egyébként ezt a megoldást tartaná jónak. Vagyis, hogy amiben már konszenzus született, az menjen át, a ChatGPT-szerű mesterséges intelligenciákat pedig szedjék ki a jogszabályból, kivárva azt, hogy merre alakulnak a dolgok, mire használják az emberek, milyen applikációk épülnek, milyen kockázatok vannak, „ha minden áron jogszabályt akarunk”.

A másik megoldás az lehet, ha Európa lemond arról a tervéről, hogy megalkossa a világ első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozását, cserébe viszont egy működőképes törvénycsomagot alkot.