Infostart.hu
eur:
388.75
usd:
335.25
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Antony Blinken amerikai külügyminiszter sajtótájékoztatót tart a NATO kétnapos külügyminiszteri értekezletének második napi ülése után Brüsszelben 2023. április 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Washington: egy izraeli tűzszünet most a Hamásznak kedvezne

Az amerikai külügyminiszter szerint ha Izrael most tűzszünetet kötne a Gázai övezetben, az lehetőséget adna a palesztin Hamász iszlamista szervezetnek arra, hogy rendezze sorait, és az október 7-ihez hasonló újabb támadásokat kövessen el.

Antony Blinken szombaton Ammánban tanácskozott hat arab ország külügyminiszterével. A tárgyalás után jordániai és egyiptomi hivatali kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: egyetértés van a felek között abban, hogy a status quo nem fenntartható a Hamász uralta Gázai övezetben.

Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszter kijelentette: Izrael "háborús bűncselekményeket" követ el, és nem lenne szabad engedni, hogy a nemzetközi jog fölött álljon. Hozzátette azt is, hogy az amerikai külügyminiszternek vezető szerepet kell játszani a háború lezárásában.

"A gázai háború nem hoz békét Izraelnek, a folytatása katasztrófához vezet a Közel-Keleten" - szögezte le Szafadi, aki a konfliktus politikai megoldását sürgette, amely "garantálja a palesztinok, az izraeliek és a térség többi népének békéjét és biztonságát".

Az egyiptomi külügyminiszter, Számeh Sukri "azonnali és feltétlen tűzszünetet" szorgalmazott.

Az amerikai külügyminiszter elutasította ugyan arab kollégáinak a gázai tűzszünetre vonatkozó kérését, de támogatta a "humanitárius szünetek" elvét.

Antony Blinkennek a "humanitárius szünetekre" vonatkozó javaslatát pénteki izraeli látogatása során nem támogatták, de a külügyminiszter ígéretet tett arra, hogy továbbra is kitart az elképzelés mellett.

"Izraelnek minden szükséges intézkedést meg kell tennie a palesztin civilek védelme érdekében" - hangsúlyozta Blinken, hozzátéve, hogy Izraelnek joga és kötelessége védekezni az iszlamista palesztin szervezet október 7-i véres támadása után.

Az amerikai külügyminiszter vasárnap hivatalos látogatásra Bagdadba utazik - jelentette a Baghdad today hírportál. Blinken az iraki fővárosban Mohammed asz-Szudáni kormányfővel és Fuád Mohamed Huszein külügyminiszterrel a térségben a gázai háború miatt kialakult helyzetet, valamint a Gázai övezet kérdését kívánja megvitatni.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. A iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×