Infostart.hu
eur:
387.24
usd:
334.34
bux:
122724.59
2026. március 11. szerda Szilárd
Patriot föld-levegő rakétarendszert mutatnak be a Varsó-Ramom katonai repülőtéren 2023. április 20-án. A radomi repülőtéren a lengyel katonák a Patriot rakétarendszerek, valamint a Mala Narew és a Pilica légvédelmi rendszerek használatát sajátítják el.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Pawel Supernak

Antony Blinken: Amerika globális vezető szerepe a tét

Ukrajnának több mint ötször annyi pénzt fizetne most az USA, mint Izraelnek.

Az Egyesült Államok globális vezető szerepéről is szólnak az Ukrajnának és Izraelnek nyújtandó támogatások az amerikai külügyminiszter szerint.

Antony Blinken kedden a Kongresszusban tartott meghallgatásán kifejtette, hogy Ukrajna és Izrael esetében "két olyan demokráciáról van szó, amelyeket brutális támadás ért, le akarják törölni nemzeteiket a térképről". Ukrajnának 16 milliárd dollár, Izraelnek pedig több mint 3 milliárd dollár költségvetési kiegészítést tart szükségesnek az amerikai adminisztráció - mondta.

A miniszter Joe Biden amerikai elnök mintegy 106 milliárd dolláros sürgősségi költségvetési támogatási kérésével kapcsolatban beszámolt arról, hogy abból több mint 50 milliárdot fordítanának elsősorban az amerikai katonai készletek feltöltésére, a hazai védelmi ipar erősítésére, amely így amerikai vállalkozásokhoz jutna.

Antony Blinken hangsúlyozta, a tét az Egyesült Államok vezető szerepének fenntartása a világban, és

amennyiben Washington partnereinek hátat fordít, akkor az hosszú távon hátrányos lenne az amerikai nemzetbiztonságra, és az Egyesült Államok nemzetközi pozíciójára.

Képviselői kérdésre válaszolva Antony Blinken elismerte, hogy a Gázai övezetbe szánt humanitárius segélyek egy része feltételezhetően a Hamász kezébe kerül, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a szállítmányok jó része így is eljut a rászoruló palesztin civilekhez. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok azt szeretné elérni, ha napi 100 kamion bejutna a palesztin területre, amely a humanitárius minimum.

A Szenátus bizottsága által szervezett meghallgatás botránnyal indult, miután többször is tüntetők szakították félbe Antony Blinken külügyminiszter beszédét. A tiltakozók tűzszünetet követeltek Izraelben; a rendbontók közül többeket kivezettek a teremből.

A Joe Biden által kért kiegészítő költségvetési forrásról szóló meghallgatással egy időben Mike Johnson, az alsóház, a Képviselőház republikánus elnöke jelezte, hogy csütörtökön szavazásra bocsátja saját törvényjavaslatát, amely Izrael számára azonnali, 14 milliárd dollár támogatást biztosítana.

A republikánus kongresszusi tagok egy része szeretné kettéválasztani az Ukrajna és Izrael támogatását, mert Izrael gyors megsegítése mögött egységesen kiállnak, míg Ukrajna további feltétel nélküli támogatását több republikánus ellenzi. Összegzések szerint 2022 februárja óta az Egyesült Államok törvényhozása már 113 milliárd dollár (mintegy 44 ezermilliárd forint) katonai, humanitárius és gazdasági támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás szerint két dologban bízhatnak most az irániak

Magyarics Tamás szerint két dologban bízhatnak most az irániak

Az Egyesült Államok nem szánja rá magát szárazföldi háborúra Iránban, legfeljebb célzott, kommandós akciókra lehet számítani, főleg az iráni nukleáris képesség csökkentése céljából – mondta az InfoRádióban a külpolitikai szakértő. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora szerint az új iráni legfelsőbb vezetőtől, Modzstaba Hameneitől erős Amerika- és Izrael-ellenes politika várható, továbbá az lehet a fő célja, hogy Irán elérje a középhatalmi státuszt.

„Gondolkodjon el a gyermekein” – újabb durva ukrán fenyegetés Orbán Viktornak

Egy Pryamy TV nevű YouTube-oldalra felkerült videó szerint Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő, az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje megfenyegette Orbán Viktort és családját: „Tudjuk, hol lakik, hol tölti az éjszakát, hol iszik sört, bort, hol szív vízipipát, hová jár ki, kikkel találkozik, és így tovább.”
inforadio
ARÉNA
2026.03.11. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Megint elromlott a hangulat, lefordulás a tőzsdéken

Megint elromlott a hangulat, lefordulás a tőzsdéken

Heves mozgásokat lehetett látni az elmúlt napokban a tőzsdéken, a befektetők továbbra is az iráni háborúval kapcsolatos fejleményeket figyelik. Az olajárak eleinte mérsékelődtek, miután a Nemzetközi Energiaügynökség a történelem legnagyobb stratégiai olajkészlet-felszabadítására tett javaslatot. Viszont az amerikai hírszerzés kedden arról számolt be, hogy Irán elkezdte aláaknázni a Hormuzi-szorost, ma pedig szállítóhajókat ért támadásokról érkeztek beszámolók - a növekvő feszültségek nyomán újra felpattant az olajár. Az ázsiai tőzsdék többnyire jól teljesítettek, az európai piacokon viszont ismét lefordulást látni, az amerikai indexek pedig felemás elmozdulásokkal indítják a kereskedést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×