Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Titan Airways

Komoly baj történt egy Airbus utasszállítóval a levegőben

A repülő a London-Stansted reptérről való feszállását követően már majdnem 4400 méteres magasságban volt, amikor a személyzet észrevette, hogy nagy a baj.

Október elején a Titan Airways légitársaság G-OATW Airbus A321neo típusú repülőgépe a felszállást követően elveszítette három ablakát, valamint a vízszintes vezérsíkja is megsérült, így vissza kellett fordulnia a London-Stansted repülőtérre – írja az airportal.hu.

A gép a floridai Orlandóba tartott, fedélzetén a helyi légitársaság 21 munkatársa tartózkodott. A felszállás után a repülőgép körülbelül 14 500 láb (mintegy 4400 méter) magasban járt, amikor a személyzet nagy zajt észlelt. A gép ekkor 9000 lábra süllyedt, majd a pilóták úgy döntöttek, visszatérnek a reptérre, de nem jelentettek vészhelyzetet, és nem kérték a sürgősségi szolgálat segítségét sem.

A Titan Airways közleménye szerint végül biztonságosan leszállt a repülőgép, senkinek sem esett baja. A későbbi vizsgálatok során derült ki, hogy

három utastéri ablak külső üveglapja is leesett, valamint sérüléseket fedeztek fel a bal oldali vízszintes vezérsíkon.

A hatóságok az eseményt súlyos incidensnek minősítették, és a brit légi balesetekkel foglalkozó testület (AAIB) a gyártó illetékessége miatt a francia balesetvizsgáló szervezet, a BEA bevonásával megkezdte a történtek kivizsgálását.

Az érintett két és fél éves Airbus A321neo repülőgépen szeptember 23. és október 2. között karbantartást végeztek. Korábban mintegy másfél évig a brit légierő használta az ország vezetőinek szállítására.

Sorra cserélni kell egyes Airbus-gépek hajtóműveit

Az Infostart is beszámolt róla, hogy az RTX tulajdonában lévő Pratt & Whitney 2015 és 2021 között gyártott GTF-hajtóműveiben a nagynyomású fokozat turbinatárcsáiban felhasznált fémporba mikroszkopikus szennyeződések kerültek, emiatt azokon repedések keletkezhetnek. Az érintett hajtóműveket cserélni kell, ez pedig érinti a légitársaságok járatszervezéseit is. A Wizz Air esetében ez több ezer járat törlését jelenti idén október és 2024 márciusa között.

Az Airbus A320neo családba tartozó repülőgépek hajtóműveinél felmerült újabb probléma miatt a következő két negyedévben akár 10 százalékos kapacitáscsökkentésre is kényszerülhet a Wizz Air légitársaság.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×