Két németországi tartományban is helyi törvényhozási választásokat tartottak az elmúlt hétvégén. Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója, korábbi berlini magyar nagykövet az eredmények ismeretében arra hívta fel a figyelmet az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) előretörése a legfigyelemreméltóbb történés a német belpolitikában. A szélsőjobboldalinak tartott párt ugyanis az ellenzék vezető ereje lehet Bajorországban és Hessenben is, és erről Prőhle Gergely szerint elsősorban a jelenlegi német politikai elit tehet.

"Az a fajta, egyébként általános politikai logika érvényesült, hogy ha valaki jobboldali konzervatív pozíciót vesz föl, akkor baloldali ellenfelei olthatatlan kísértést éreznek az iránt, hogy betolják őt a szélsőjobb sarokba. Az, hogy ez megtörténhetett, és rosszul sült el, nagyon komoly üzenet" – emelte ki a szakértő, és hozzátette,

annak is súlyos üzenete van, hogy Bajorországban egyharmadnyi választó szavazott a kormányzó és győztes CSU-tól jobbra eső pártokra.

Nemcsak a koalíciós partner Szabad Választók kapott jelentős választói felhatalmazást, hanem az AfD, a német alternatíva pártja is 17 százalékos eredményt ért el, és gyakorlatilag az ellenzék vezető ereje lehet.

Sokan náci pártnak titulálják az AfD-t, de Prőhle Gergely szerint nincs köze a náci Németország politikai gyakorlatához. "Inkább ahhoz van köze, hogy az emberek a globalizáció hatásait milyen módon hajlandók elviselni a saját bőrükön, első helyen a bevándorlást. Németország még mindig azért nagyon taktikusan igyekszik bánni ezekkel a jelenségekkel, ennek ellenére helyi szinten az emberek türelme látványosan fogy. Ennek a következménye az, hogy ezek a pártok a CSU-tól jobbra ilyen módon meg tudtak erősödni" – vélekedett a korábbi berlini magyar nagykövet.

Abszurd helyzetben az AfD

A német politikai elit továbbra is blokád alatt tartja az előretörő AfD-t, ebben a jelenleg legnépszerűbb párt, a CDU vezetése is bizonytalankodik, Friedrich Merz, az elnök időnként megengedőbb, de aztán gyorsan leszögezi, hogy tűzfal van a szélsőjobb felé.

"Csakhogy, és ez a mostani választás ebből a szempontból volt igazából sokak számára sokkoló, hogy kiderült, hogy az AfD nem egy keletnémet protesztpárt, hiszen ezekben a legjobb módú nyugati tartományokban, mint amilyen Bajorország és Hessen, 17-18 százalékokat tudnak hozni. Vagyis az, hogy a nyugati választók abszolút immunisak lennének ezekre az úgymond bűnös gondolatokra, az egész egyszerűen nem igaz" – mondta Prőhle Gergely. Ráadásul könnyen elképzelhető, hogy Türingiában akár 30-35 százalékot kap majd az AfD, vagy akár Szászországban, esetleg Brandenburgban, ahol szintén nagyon erősek, ennek ellenére

a politikai elitnek az a válasza, hogy mindig olyan koalíciót kell kötni, amiben nincsen benne az AfD.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója szerint ez a hozzáállás abszurd. A helyzet ugyanakkor nem egyszerű, mert úgy véli, hogy vannak olyan emberek az AfD-ben, akik egy-egy kijelentésük alapján vállalhatatlanok, meg vannak olyan összejövetelek, ahol lehet, hogy "történelmi reminiszcenciák ébredhetnének", ugyanakkor a másik oldalon a Bundestag folyamatosan törvényt sért azzal, hogy nem volt hajlandó megválasztani egy AfD-s alelnököt. Szerinte ez jelzi a helyzet abszurditását.

"A demokrácia komoly dolog, ha az Isten adta nép egy adott politikai csoportosulásnak bizonyos felhatalmazást ad, akkor ott a politikai elit többi részének igazából mérlegelési joga az én véleményem szerint nincs" – mondta a volt berlini nagykövet. Szerinte ilyen helyzetekben valamilyen módon meg kell találni a modus vivendit.

"Arról szól ez a mostani választás, hogy rosszak a válaszok, és a politikai elitnek a társadalom valós problémáira adott válaszait hülyeségnek gondolják a választók.

Hülyeségnek gondolják az atomenergiából való kiszállást, az extrém magas inflációt, azt, hogy a német ipar egyre nagyobb mértékben helyezi ki a tőkét Kínába, Ázsiába. Azt, hogy az innovatív erőben, ami Németországot jellemezte, vagy a digitalizációban, ami mégiscsak a modern kor kulcsa, ilyen lemaradást mutat, és hogy erre ennyire nincs válasza a jelenlegi, magát végtelenül demokratikusnak és szalonképesnek tekintő politikai elitnek. Mindez oda vezet, hogy a szalonképtelennek tűnő protesztpártot választják meg az emberek – értékelt Prőhle Gergely.