Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek találkozójára érkező Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak nyilatkozik Granadában 2023. október 6-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor: ezek után évekre előre nincs esély megállapodásra

Nincs esély arra, hogy az európai uniós tagországok vezetői között megállapodás szülessen a migrációról - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Granadában, az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek találkozójára érkezve.

Szerinte ez politikailag lehetetlen, ugyanis korábban arról állapodtak meg, hogy egyhangúlag döntenek a migráció szabályozásárról, de ezt nemrég megváltoztatták, és a csomagot Magyarországot és Lengyelországot megkerülve, "jogilag megerőszakolva" mégis áterőltették.

Ezután nincs esély sem kompromisszumra, sem megállapodásra, és nemcsak most, hanem évekre előre - szögezte le a kormányfő.

Az uniós bővítésről elmondta: Magyarország ösztönzője, támogatója a folyamatnak, ugyanakkor számos tagország bővítési fáradtságra hivatkozik, ami nem tisztességes a tagságra várakozókkal szemben. Az EU-nak szüksége van újabb tagországokra - emelte ki.

Magyarország támogatja Grúzia csatlakozását, a jövő héten közös kormányülést tartanak Tbilisziben - közölte.

Ami viszont Ukrajna EU-ba lépését illeti, stratégiai áttekintésre van szükség, mert az unióban még soha nem vetődött fel háborúban álló ország felvétele - mondta Orbán Viktor, aki szerint ezzel kapcsolatban még "túlságosan sok a kérdés", és először a stratégiai alapvetéseket kell tisztázni. "Meg kell értenünk, miért jó az EU-nak, ha felvesszük Ukrajnát, mik a következményei, (...) mennyi pénzről beszélünk" - sorolta.

Ukrajna belépése új kérdéseket vet fel a biztonság mellett például a kohéziós politika és a mezőgazdaság területén is. Kijev belépésével "teljesen új mezőgazdaság fog születni" az EU-ban

- fogalmazott.

Újságírói kérdésekre Orbán Viktor kitért az energiával kapcsolatos témákra is. Kijelentette, hogy Azerbajdzsán kulcsország, nélküle nem lehet elérni az energiafüggetlenséget Oroszországtól. Magyarországnak már van megállapodása Bakuval a gázszállításokról - emlékeztetett.

Kiemelte azt is, hogy a déli energiafolyosó Magyarország számára létfontosságú, különösen azután, hogy az északi terrortámadásban megrongálódott. Ezért különösen oda kell figyelni a déli folyosó biztonságának garantálásra.

A Koszovó és Szerbia közti feszültséggel kapcsolatban Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy Pristinának változtatnia kell a hozzáállásán, mert az elmúlt két évben rendszeresen provokálták a szerbeket, márpedig a provokáció felborítja a stabilitást. Elmondta, Szerbia nélkül nincs stabilitás, és kijelentette: egyértelmű álláspontja szerint segíteni kell Szerbiát a régió stabilizálásban.

A Belgrád elleni esetleges szankciókról úgy vélte, ez lehetetlenség, nevetséges felvetés.

Az Európai Unió jövőjének alapvetéseiről tárgyalnak a tagországok vezetői pénteken granadai találkozójukon - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tanácskozásra érkezve. A fő kérdések között említette a következő bővítési kört, az uniós döntéshozatal reformját, valamint az EU-n belüli finanszírozás jövőjét.

Az újabb bővítésre az EU-nak is fel kell készülnie, és hosszú évek óta most először tárgyalnak ilyen magas szinten erről a témáról - hangoztatta.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

fontosnak nevezte bővítési céldátum kijelölését, amely ösztönző lehet a csatlakozni kívánó országok számára.

"Nincs vesztegetni való idő, fel kell gyorsítani a folyamatot" - hangsúlyozta.

A katalán politikus kitért arra is, hogy Európának szüksége van megállapodásra a migrációs és menekültpolitikáról, amely nem csupán az illegális bevándorlók megállításáról szól, "amikor már veszélynek tették ki az életüket", hanem azokat a problémákat "támadja", amelyek a migrációt kiváltják.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a témában zajló vita a nap folyamán a miniszteri szinten már elért megállapodás alapján fog zajlani.

"Mi mint európaiak, döntünk arról, hogy ki jöjjön Európába és milyen körülmények között, nem pedig az embercsempészek" - jelentette ki Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Mint mondta, "minél jobban állunk" a legális csatornákkal és humanitárius folyosókkal, "annál szigorúbbak tudunk és kell is lennünk" azokkal, akik nem jogosultak menedékjogra.

Felülvizsgálatok a bővítés miatt

A bővítésre kitérve hangsúlyozta: nemcsak a tagjelölteknek kell elvégezniük feladatukat ahhoz, hogy csatlakozzanak, hanem az Európai Uniónak is, ezért a bizottság számtalan területen felülvizsgálatot hajt végre, amelyek biztosítják, hogy "felkészültek legyünk".

Az uniónak hitelesnek kell lennie a bővítés folyamatában, ehhez pedig a közösségnek belső párbeszédet kell kezdenie saját reformjáról a következő csúcstalálkozókon - közölte Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.

"Ami most működik 27-tel, az nem fog működni 32-vel, 33-mal vagy 35-tel"- jegyezte meg.

A november elejére várható, bizottsági tagjelölti jelentésekkel kapcsolatban elmondta, hogy amennyiben ezek pozitív értékelést tartalmaznak, "szintet lehet lépni", és megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat.

Az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek informális találkozójának harmadik fő témája a Spanyolország által kidolgozott és beterjesztett európai nyitott stratégia, amely az unió külső függőségének csökkentését, ellenálló képességének fokozását célozza, egyebek mellett az újraiparosítás, az ökológiai átmenet előmozdítása, a társadalmi és gazdasági igazságosság növelése, valamint az Európai Unió egységének erősítése révén.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Cikkünk frissül! „A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta korábban Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit.

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 16 órakor jön Magyar Péter bejelentése, kikerült az energiaterv

Tisza-kormány: 16 órakor jön Magyar Péter bejelentése, kikerült az energiaterv

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×