Peter Hummelgaard a javaslatot ismertetve elmondta, hogy a tervezett törvény célja betiltani a fontos vallási jelentéssel bíró, így egyes vallási közösségek számára kiemelten értékes tárgyak, például az iszlám szent könyv nem megfelelő használatát nyilvános helyeken, beleértve azok elégetését vagy egyéb módon történő meggyalázását.

A miniszter a kormány döntését azzal indokolta, hogy országa "nem nézheti tovább karba tett kézzel, amint bizonyos egyének semmitől sem visszariadva erőszakos reagálásokat igyekeznek kiprovokálni", az érintett közösségek felháborodását kihasználva.

Hummelgaard "megvetendő és barátságtalan" és a dán nemzeti érdekkel is szemben álló tettnek nevezte a Korán-égetést.

A most elkészült törvényszöveget a dán büntető törvénykönyv 12., a nemzetbiztonsági kérdésekről szóló fejezetébe fogják beilleszteni, és hatálya a Koránon kívül az egyéb vallásos szent könyvekre és jelképekre, így a keresztény Bibliára és szent keresztre, valamint a zsidó Tórára is kiterjed.

A törvényjavaslat az elkövetők számára pénzbírságot, valamint két évig terjedő börtönbüntetést helyez kilátásba szankcióként.

Dániában és Svédországban az elmúlt hónapokban iszlámellenes aktivisták a Korán több példányát is nyilvánosan meggyalázták. A hatóságok a véleménynyilvánítás szabadságát biztosító jogszabályok alapján kénytelenek voltak engedélyezni ezeket a tiltakozó akciókat, jóllehet azok széles körű felháborodást váltottak ki az iszlám világban.