Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Rishi Sunak brit miniszterelnök, Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia, Joe Biden amerikai elnök, Kisida Fumio japán, Justin Trudeau kanadai és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, az Európai Bizottság elnöke a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 vezetői (b-j) Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel (j3) sajtóértekezletet tartanak a NATO vilniusi csúcstalálkozójának második napján, 2023. július 12-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pavel Golovkin

Váratlanul kikerült a kötelező NATO-költés a német költségvetési törvényből

A NATO-tagoszágoknak legkésőbb 2024-ig a bruttó hazai termék 2 százalékáig kell növelniük a katonai kiadásaikat, ebben több tag, köztük Magyarország is jól áll, Németország most viszont indokolás nélkül lépett egyet hátra.

A rigai NATO-csúcson, 2006-ban állapodtak meg a tagországok abban, hogy legkésőbb 2024-ig a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékáig növelik katonai kiadásikat. Az idén júliusi vilniusi NATO-csúcson mindezt határozottan megerősítették. Több tagország, köztük Magyarország egy korábbi szövetségi jelentés szerint jól áll a vállalás teljesítésében, míg a legfejlettebb gazdasággal rendelkező országok közül Franciaország, Olaszország és nem utolsósorban Németország igencsak hátul kullog. Egy friss német költségvetési döntés nem a gyors felzárkózást valószínűsíti.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja csak erősítette a vállalásban foglaltak teljesítésének szükségességét. Ennek ellenére az említett brüsszeli jelentés szerint egyelőre hét olyan tagállam van, amely már elérte a 2 százalékos küszöböt, mégpedig Görögország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Litvánia, Észtország, Lettország és Lengyelország. Szakértők szerint Magyarország ugyancsak a küszöb közelében, a legjobban teljesítők között van.

Az év eleje óta hivatalban lévő Boris Pistorius német védelmi miniszter az elmúlt hónapokban többször is határozott ígéretet tett arra, hogy országa határidőre teljesíti a vállalást. Korábban szó volt arról is, hogy a kormány a költségvetési finanszírozási törvényben kötelező jelleggel mondja ki, hogy a gazdasági teljesítmény legalább két százalékát kell évente védelmi célokra fordítani.

Mindez több német médium egybehangzó, kormánytisztviselőkre hivatkozó jelentése szerint szerepelt is a vonatkozó törvény tervezetében.

Ez a "passzus" azonban hirtelen – egyelőre minden hivatalos magyarázat nélkül – kikerült a tervezetből.

Mindez – mint arról az ARD közszolgálati televízió tudósított – azt jelenti, hogy marad a korábbi megfogalmazás. Ez csupán arról szól, hogy a NATO-kötelezettségvállalás "többéves átlagban" öt év alatt is teljesíthető.

Az ARD emlékeztetett arra, hogy Olaf Scholz kancellár a Bndestagban korábban a védelmi kiadásokat illetően "fordulópontot" hirdetett. A kormány vezetője akkor hangsúlyozta, hogy Németország a jövőben a bruttó hazai termék 2 százalékát évente a védelem erősítésének szenteli. Utoljára közvetlenül a júliusi vilniusi NATO-csúcs előtt bizonygatta, hogy ennek a vállalásnak teljesülnie kell.

Az érvényben lévő nemzetbiztonsági stratégia ugyanakkor azt szögezi le, hogy ezt a célt "többéves átlagban" öt év alatt kell teljesíteni. Maga Scholz is nyitva hagyott egy "hátsó ajtót" arra az esetre, ha a kétszázalékos teljesítés nem sikerülne minden évben.

Ugyancsak az ARD ezzel kapcsolatban idézte a kancellár egy korábbi nyilatkozatát. Ebben Scholz nem zárta ki annak eshetőségét, hogy egy adott évben az előirányzottnál többet költhetnek bizonyos megrendelések miatt. A kancellár szerint ez azonban "kiegyenlítődhet".

A hirtelen költségvetési módosításra akkor derült fény, amikor ismertté vált hogy az izraeli védelmi minisztérium az ország történelmének legnagyobb, 3,5 milliárd dolláros fegyverüzletét kötötte meg a német védelmi minisztériummal. Eszerint Izrael Arrow 3 nevű légvédelmi rendszereket ad el Németországnak

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×