eur:
389.34
usd:
362.71
bux:
0
2024. május 3. péntek Irma, Tímea
Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálatának 2022. december 28-án közreadott, videófelvételről készített felvételén orosz katonák gyakorlatoznak egy meg nem nevezett fehéroroszországi helyszínen. Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök december végén bejelentette, hogy az orosz és fehérorosz hadsereg a következő évben Zapad-2023 (Nyugat 2023) és Scsit Szojuza-2023 (a Szövetség Pajzsa-2023) kódnéven közös hadgyakorlatot tart, amelyre a tervek szerint partnerországokból is meghívnak kontingenseket.
Nyitókép: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Felcsillan a béke reménye? - megszólalt a fehérorosz elnök

Rendezni lehet Oroszország és Ukrajna viszonyát, bár ez komoly erőfeszítést igényel - jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Diana Pancsenko ukrán újságírónak adott interjújában.

Példaként felhozta, hogy a fasiszták és a kollaboránsaiknak tekintett banderisták tevékenysége ellenére a Szovjetuniónak a második világháborút követően jó kapcsolatai voltak Németországgal és később, a Szovjetunió szétesését követően külön-külön Ukrajnának és Fehéroroszországnak is. Mint mondta, a kapcsolatok kiépítésének első lépése az az, hogy le kell ülni a tárgyalóasztalhoz.

Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai konfliktus elkerülhető lett volna, és még most sem késő megállítani.

Lukasenka kérdésre felelve úgy vélekedett, hogy

az orosz "különleges katonai művelet" elérte célját, mert a jövő Ukrajnája már sosem lesz olyan agresszív Oroszországgal szemben, mint korábban.

"Ilyen értelemben nem vitattuk meg a kérdést (Vlagyimir Putyin orosz elnökkel). De bátorkodom kimondani a véleményem. A különleges katonai művelet céljai mára mind teljesültek. Ukrajna soha többé nem fog olyan agresszívan viselkedni Oroszországgal szemben a háborút követően, mint azt ahogy előzőleg tette" - mondta a fehérorosz elnök.

Mindemellett nem zárta ki, hogy országa is részt vesz majd a békés rendezést szolgáló folyamatban.

"Ukrajnával határosak vagyunk, és ahogy önöknél Nyugaton szokás mondani, gyakorlatilag +társagresszorok+ vagyunk. Kézenfekvő, hogy vannak ott érdekeink, és álláspontunkat is meg kell, hogy hallgassák" - tette hozzá.

Mint mondta,

Ukrajna elvesztheti minden területét, ha folytatja a harci tevékenységet, ezért a kijevi vezetésnek a békére kell törekednie.

Lukasenka elmondta, hogy az ukrán ellentámadás alatt Kijev már 45 ezer katonát veszített el, mert meghaltak, vagy nyomorékká váltak. "A veszteségük egy a nyolchoz a fronton" - tette hozzá.

A fehérorosz elnök szerint Oroszország egy korszerű fegyverzettel rendelkező, 250 ezer fős tartalékos egységgel is rendelkezik. "Le fogják önöket darálni, aztán azt teszik, amitől önök a legjobban tartanak, elvágják magukat Moldovától és a Dnyeszter-melléktől" - fűzte hozzá.

Kiemelte azt is, hogy Minszk azonnali választ ad "mindennel, amije van", ha Lengyelország, a balti államok vagy akár Ukrajna agressziót követne el ellene. Biztosított egyben mindenkit, hogy a Fehéroroszország területén állomásoztatott orosz taktikai nukleáris fegyvereket nem fogják bevetni, ha Minszk ellen nem követnek el agressziót. Amennyiben ez mégis bekövetkezne - folytatta Lukasenka -, Minszk nem fog habozni, várakozni, hanem beveti "teljes arzenálját".

Beszélt arról is, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök át akarja majd adni Ukrajna nyugati részét Lengyelországnak. Lukasenka hangsúlyozta, hogy ezt maguk az ukránok nem fogják majd engedni. Mint mondta, amennyiben ez megtörténne, úgy azok a területek a NATO részévé válnának, ezt pedig sem Fehéroroszország, sem Oroszország nem tűrné el.

Címlapról ajánljuk
Mikor lesz végeredmény? Hány képviselőt küldhetünk Brüsszelbe? – minden, amit tudni kell az EP-választásról

Mikor lesz végeredmény? Hány képviselőt küldhetünk Brüsszelbe? – minden, amit tudni kell az EP-választásról

Olaszországban csak 23 órakor zárnak majd be szavazókörök a június 9-ei európai parlamenti választáson, ezért addig egyetlen országban – így Magyarországon – sem hozzák nyilvánosságra a voksolás hivatalos eredményét. Június 6. és 9. között összesen 370 millió európai választópolgár döntheti el, hogy kik legyenek az Európai Parlament tagjai a következő öt évben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.03. péntek, 18:00
Bakondi György
a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×