Infostart.hu
eur:
365.01
usd:
314.68
bux:
149165.91
2026. augusztus 19. szerda Huba
Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság párt (PiS) elnöke beszél a párt eredményváróján a lengyel parlamenti választások után Varsóban 2019. október 13-án. Az urnazárás után közölt exit pollok szerint megnyerte a lengyel parlamenti választásokat és akár egyedül is kormányt alakíthat az eddig kormányzó PiS.
Nyitókép: Radek Pietruszka

Jaroslaw Kaczynski: akarjuk az EU-t, de szuverén állam leszünk

Lengyelország az Európai Unióban akar maradni, de szuverén államként – jelentette ki Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) elnöke pártja választási nagygyűlésén.

A lengyel–cseh–német hármashatár közelében fekvő Bogatynia városában rendezett szabadtéri gyűlésen Kaczynski a helyi Turów lignitbánya helyzetéről is beszélt. A varsói vajdasági közigazgatási bíróság ugyanis június elején német és cseh környezetvédelmi civilszervezetek kezdeményezésére a szénkitermelés felfüggesztését rendelte el ott.

Kaczynski szolidaritását fejezte ki a helyi lakosokkal, és az ő megélésüket biztosító munkával szembeni „súlyos támadásnak” nevezte a bánya bezárására irányuló törekvéseket. Rámutatott: a turówi szenet felhasználó bogatyniai erőmű Lengyelország energiaellátásának 7-8 százalékát biztosítja, és az állam szuverenitásával szembeni támadásnak nevezte a bányát érintő lépéseket.

A PiS elnöke ezzel az európai uniós szervek szerepére is utalt a turówi bánya miatt 2021-ben kialakult, közben már rendezett cseh–lengyel vitában. Az uniós bíróság ugyanis 2021-ben napi 500 ezer euró pénzbüntetésre kötelezte Lengyelországot, amiért nem szüntette be a lignitkitermelést Turówban.

Kaczynski a lengyel demokrácia történelmi hagyományait felidézve aláhúzta: Lengyelország szuverén és szabad ország kell, hogy maradjon. Leszögezte: ezt az álláspontot a PiS ellenfelei a lengyel EU-tagsággal szembeni támadásnak nevezik, miközben „az unió gyökereihez való visszatérésről van szó”. Az EU-t Kaczynski Európát felemelő „nagy vállalkozásnak” nevezte, de megjegyezte: manapság az unió válságban van.

„Akarjuk az EU-t, az EU-ban maradunk, de szuverén állam leszünk” – fogalmazott a PiS elnöke.

Kitért a migránsok áthelyezését célzó újabb uniós tervre is. A „nyugati elit képzelethiánya miatt is új migránshullám indul a Földközi-tengeren át”, újabb migránstámadások érik Lengyelország határait is Fehéroroszország irányából - figyelmeztetett.

Hangsúlyozta: a PiS ebben az ügyben sem engedi meg, hogy „a lengyelek helyett mások döntsenek”. Megerősítette: az uniós tervről Lengyelországban népszavazást fognak kiírni. „A lengyel döntés, a lengyel »nem« európai jelentőséggel is bírni fog” nyomatékosította.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök a beszédében szintén aláhúzta az őszi parlamenti választások szerepét az ország szuverenitása megőrzésében. A kormányfő egységre szólította fel a kormánykoalíciót és szavazóit, és megvádolta az ellenzéket, nevezetesen Donald Tuskot, a Polgári Koalíció fő ellenzéki frakció elnökét a kormányt érintő rágalmak terjesztésével.

„Hazudtak reggel, hazudtak délben, hazudtak este, a Gyurcsány-doktrínával összhangban”

– fogalmazott Morawiecki.

A PiS nagygyűlésén a kormánykoalíciót képező kisebb pártok vezetői is vettek részt.

Az őszi parlamenti választások előtti kampányrendezvényeket szombaton több lengyel ellenzéki tömörülés is tartott. Donald Tusk a délnyugat-lengyelországi Wroclaw városában szervezett szabadtéri gyűlésen azt nevezte a választások tétjének, hogy az ország „nagy Lengyelországgá, vagy Kaczynski kis Oroszországává” válik-e.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.19. szerda, 18:00
Müller Veronika
professzor, egyetemi tanár, a Pulmonológiai Klinika igazgatója
Moszkva offenzívára készül, Lavrov szerint egy európai atomhatalom lépett be a háborúba – Híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Moszkva offenzívára készül, Lavrov szerint egy európai atomhatalom lépett be a háborúba – Híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Vadim Szkibickij vezérőrnagy, az ukrán katonai hírszerzés igazgatóhelyettese egy interjúban elárulta, mi lehet az orosz mesterterv – számolt be az Ukroinform. Kijev információi szerint az orosz vezetés előkészíti a terepet, hogy a szeptemberi választásokat követően mozgósítást rendeljenek el. Ez adja meg a lehetőséget 2027 lején egy nagyméretű offenzívához, de ennek egyelőre nem láthatóak a jelei a határ mentén. Oroszország ismét következményekkel fenyegette meg Nagy-Britanniát, miután értesülések szerint brit gyártmányú drónokat vetettek be oroszországi célpontok ellen. Moszkva évek óta hasonló figyelmeztetésekkel reagál a nyugati fegyverszállításokra, a konkrét válaszlépések azonban eddig többnyire elmaradtak. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×