Infostart.hu
eur:
378.32
usd:
320.94
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság párt (PiS) elnöke beszél a párt eredményváróján a lengyel parlamenti választások után Varsóban 2019. október 13-án. Az urnazárás után közölt exit pollok szerint megnyerte a lengyel parlamenti választásokat és akár egyedül is kormányt alakíthat az eddig kormányzó PiS.
Nyitókép: Radek Pietruszka

Jaroslaw Kaczynski: akarjuk az EU-t, de szuverén állam leszünk

Lengyelország az Európai Unióban akar maradni, de szuverén államként – jelentette ki Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) elnöke pártja választási nagygyűlésén.

A lengyel–cseh–német hármashatár közelében fekvő Bogatynia városában rendezett szabadtéri gyűlésen Kaczynski a helyi Turów lignitbánya helyzetéről is beszélt. A varsói vajdasági közigazgatási bíróság ugyanis június elején német és cseh környezetvédelmi civilszervezetek kezdeményezésére a szénkitermelés felfüggesztését rendelte el ott.

Kaczynski szolidaritását fejezte ki a helyi lakosokkal, és az ő megélésüket biztosító munkával szembeni „súlyos támadásnak” nevezte a bánya bezárására irányuló törekvéseket. Rámutatott: a turówi szenet felhasználó bogatyniai erőmű Lengyelország energiaellátásának 7-8 százalékát biztosítja, és az állam szuverenitásával szembeni támadásnak nevezte a bányát érintő lépéseket.

A PiS elnöke ezzel az európai uniós szervek szerepére is utalt a turówi bánya miatt 2021-ben kialakult, közben már rendezett cseh–lengyel vitában. Az uniós bíróság ugyanis 2021-ben napi 500 ezer euró pénzbüntetésre kötelezte Lengyelországot, amiért nem szüntette be a lignitkitermelést Turówban.

Kaczynski a lengyel demokrácia történelmi hagyományait felidézve aláhúzta: Lengyelország szuverén és szabad ország kell, hogy maradjon. Leszögezte: ezt az álláspontot a PiS ellenfelei a lengyel EU-tagsággal szembeni támadásnak nevezik, miközben „az unió gyökereihez való visszatérésről van szó”. Az EU-t Kaczynski Európát felemelő „nagy vállalkozásnak” nevezte, de megjegyezte: manapság az unió válságban van.

„Akarjuk az EU-t, az EU-ban maradunk, de szuverén állam leszünk” – fogalmazott a PiS elnöke.

Kitért a migránsok áthelyezését célzó újabb uniós tervre is. A „nyugati elit képzelethiánya miatt is új migránshullám indul a Földközi-tengeren át”, újabb migránstámadások érik Lengyelország határait is Fehéroroszország irányából - figyelmeztetett.

Hangsúlyozta: a PiS ebben az ügyben sem engedi meg, hogy „a lengyelek helyett mások döntsenek”. Megerősítette: az uniós tervről Lengyelországban népszavazást fognak kiírni. „A lengyel döntés, a lengyel »nem« európai jelentőséggel is bírni fog” nyomatékosította.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök a beszédében szintén aláhúzta az őszi parlamenti választások szerepét az ország szuverenitása megőrzésében. A kormányfő egységre szólította fel a kormánykoalíciót és szavazóit, és megvádolta az ellenzéket, nevezetesen Donald Tuskot, a Polgári Koalíció fő ellenzéki frakció elnökét a kormányt érintő rágalmak terjesztésével.

„Hazudtak reggel, hazudtak délben, hazudtak este, a Gyurcsány-doktrínával összhangban”

– fogalmazott Morawiecki.

A PiS nagygyűlésén a kormánykoalíciót képező kisebb pártok vezetői is vettek részt.

Az őszi parlamenti választások előtti kampányrendezvényeket szombaton több lengyel ellenzéki tömörülés is tartott. Donald Tusk a délnyugat-lengyelországi Wroclaw városában szervezett szabadtéri gyűlésen azt nevezte a választások tétjének, hogy az ország „nagy Lengyelországgá, vagy Kaczynski kis Oroszországává” válik-e.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×