eur:
411.23
usd:
392.64
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság párt (PiS) elnöke beszél a párt eredményváróján a lengyel parlamenti választások után Varsóban 2019. október 13-án. Az urnazárás után közölt exit pollok szerint megnyerte a lengyel parlamenti választásokat és akár egyedül is kormányt alakíthat az eddig kormányzó PiS.
Nyitókép: Radek Pietruszka

Jaroslaw Kaczynski: akarjuk az EU-t, de szuverén állam leszünk

Lengyelország az Európai Unióban akar maradni, de szuverén államként – jelentette ki Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) elnöke pártja választási nagygyűlésén.

A lengyel–cseh–német hármashatár közelében fekvő Bogatynia városában rendezett szabadtéri gyűlésen Kaczynski a helyi Turów lignitbánya helyzetéről is beszélt. A varsói vajdasági közigazgatási bíróság ugyanis június elején német és cseh környezetvédelmi civilszervezetek kezdeményezésére a szénkitermelés felfüggesztését rendelte el ott.

Kaczynski szolidaritását fejezte ki a helyi lakosokkal, és az ő megélésüket biztosító munkával szembeni „súlyos támadásnak” nevezte a bánya bezárására irányuló törekvéseket. Rámutatott: a turówi szenet felhasználó bogatyniai erőmű Lengyelország energiaellátásának 7-8 százalékát biztosítja, és az állam szuverenitásával szembeni támadásnak nevezte a bányát érintő lépéseket.

A PiS elnöke ezzel az európai uniós szervek szerepére is utalt a turówi bánya miatt 2021-ben kialakult, közben már rendezett cseh–lengyel vitában. Az uniós bíróság ugyanis 2021-ben napi 500 ezer euró pénzbüntetésre kötelezte Lengyelországot, amiért nem szüntette be a lignitkitermelést Turówban.

Kaczynski a lengyel demokrácia történelmi hagyományait felidézve aláhúzta: Lengyelország szuverén és szabad ország kell, hogy maradjon. Leszögezte: ezt az álláspontot a PiS ellenfelei a lengyel EU-tagsággal szembeni támadásnak nevezik, miközben „az unió gyökereihez való visszatérésről van szó”. Az EU-t Kaczynski Európát felemelő „nagy vállalkozásnak” nevezte, de megjegyezte: manapság az unió válságban van.

„Akarjuk az EU-t, az EU-ban maradunk, de szuverén állam leszünk” – fogalmazott a PiS elnöke.

Kitért a migránsok áthelyezését célzó újabb uniós tervre is. A „nyugati elit képzelethiánya miatt is új migránshullám indul a Földközi-tengeren át”, újabb migránstámadások érik Lengyelország határait is Fehéroroszország irányából - figyelmeztetett.

Hangsúlyozta: a PiS ebben az ügyben sem engedi meg, hogy „a lengyelek helyett mások döntsenek”. Megerősítette: az uniós tervről Lengyelországban népszavazást fognak kiírni. „A lengyel döntés, a lengyel »nem« európai jelentőséggel is bírni fog” nyomatékosította.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök a beszédében szintén aláhúzta az őszi parlamenti választások szerepét az ország szuverenitása megőrzésében. A kormányfő egységre szólította fel a kormánykoalíciót és szavazóit, és megvádolta az ellenzéket, nevezetesen Donald Tuskot, a Polgári Koalíció fő ellenzéki frakció elnökét a kormányt érintő rágalmak terjesztésével.

„Hazudtak reggel, hazudtak délben, hazudtak este, a Gyurcsány-doktrínával összhangban”

– fogalmazott Morawiecki.

A PiS nagygyűlésén a kormánykoalíciót képező kisebb pártok vezetői is vettek részt.

Az őszi parlamenti választások előtti kampányrendezvényeket szombaton több lengyel ellenzéki tömörülés is tartott. Donald Tusk a délnyugat-lengyelországi Wroclaw városában szervezett szabadtéri gyűlésen azt nevezte a választások tétjének, hogy az ország „nagy Lengyelországgá, vagy Kaczynski kis Oroszországává” válik-e.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×