eur:
393.75
usd:
364.98
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Afgán migránsok a kelet-törökországi Van városának közelében 2021. június 8-án, miután átszöktek a török-iráni határon. Az illegális bevándorlókat török területen először Vanba küldik az embercsempészek, akik fejenként  600-1000 dollárt kérnek a migránsoktól a határhelyzettől függően. A török belügyminisztérium június 16-án közzétett adatai szerint 2021-ben addig 53 176 illegális bevándorlót fogtak el. Az ENSZ statisztikái szerint 2019-ben 5 678 800 menekült vagy illegális bevándorló tartózkodott Törökországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Sedat Suna

Az uniós terv a migránsok kötelező szétosztását irányozza elő Rétvári Bence szerint

Az Európai Unió bevezetné a migránsok kötelező szétosztását a tagállamok között, és amennyiben a vonatkozó jogalkotási folyamat végigmegy, a tagállamoknak nem lesz beleszólása abba, kik fognak élni területeiken - jelentette ki Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Luxemburgban.

Az államtitkár azt követően nyilatkozott, hogy az uniós tagországok belügyminiszterei többségi döntéssel tanácsi álláspontot fogadtak el az unió menekültügyi reformjáról.

Az elfogadott dokumentum, amely általános megközelítést tartalmaz, a menekültügyek tekintetében azt vetíti elő, hogy "egy uniós elosztási mechanizmus révén lényegében maguk az illegális migránsok vagy az őket Európába szállító embercsempészek fogják eldönteni azt, hogy Európában kik laknak majd" - mondta, hangsúlyozva:

Magyarország ezt a javaslatot végig ellenezte Lengyelországgal együtt.

Ajavaslatnak része, hogy ha valamelyik tagállam nem fogad be migránsokat, akkor bevándorlóként körülbelül 8 millió forintos összeget kell befizetnie az Európai Uniónak.

Az államtitkár aránytalannak nevezte, hogy az álláspont rögzíti, a határvédelmi, vagy a határon lebonyolítandó eljárások közül melyik tagállam milyen arányban viseli a terheket.

"Bár Magyarország az európai döntések szerint nem frontország, ettől függetlenül hazánkra rótták a terhet, miszerint az összes határeljárás 28,3 százalékát a magyar hatóságoknak kell elvégeznie. Magyarország majdnem egyharmadát kell hogy biztosítsa az összes európai uniós határeljárási kapacitásnak, ez amiatt alakult így ki, mert a magyar hatóságok pontosan nyilvántartják, hogy hány illegális migránst térítenek vissza" - közölte.

Rétvári Bence azt mondta, nem tud beszámolni semmilyen előrelépésről a határvédelmi költségek uniós finanszírozása kapcsán, miközben Magyarország több mint másfél milliárd eurót fordított ezen kapacitások kiépítésére.

"Többször kértük, hogy az EU járuljon hozzá a külső határvédelem költségeihez. Ha már szolidaritásról beszélünk, akkor az nem csupán azt jelenti, hogy egymás között szétosztják a migránsokat, hanem azok is legyenek ennek részei, akik arra törekednek, hogy minél kevesebb embert kelljen szétosztani."

Az államtitkár szerint a javaslat veszélyes, mert könnyítéseket, enyhítéseket tartalmaz, és ez mindenképpen ösztönzőleg fog hatni az illegális migrációra.

Arra is kitért, hogy a csütörtökön elfogadott tanácsi álláspont elfogadási eljárási folyamata "a kettős mércének és az európai értékek megcsúfolásának volt a mintapéldája".

A magyar álláspont szerint

az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács az, amelynek döntési joga van a menekültügyi reformokkal kapcsolatos kérdésben, azonban ezt a belügyminiszterek tanácsa figyelmen kívül hagyta.

Ráadásul csütörtökön a miniszterek olyan javaslatokról szavaztak, amelyeket pár perccel, legfeljebb fél órával korábban oszlottak ki a tanácsülésen, továbbá a "migrációpárti kormányok" nyomást gyakoroltak a többi tagországra, hogy a javaslatot elfogadják.

"Magyarországot folyamatosan a jogállamiság miatt vonják kérdőre, míg a tanácsülésen azt tapasztaltuk, hogy elképzelhetetlen eljárási folyamatok révén döntenek a következő generációkat meghatározó migrációs kérdésekről" - jelentette ki Rétvári Bence.

(A nyitókép illusztráció: Afgán migránsok a kelet-törökországi Van városának közelében 2021. június 8-án, miután átszöktek a török-iráni határon.)

Címlapról ajánljuk
Fábián László: nem elérhetetlen cél a kétszáz fős magyar csapat a párizsi olimpián

Fábián László: nem elérhetetlen cél a kétszáz fős magyar csapat a párizsi olimpián

A jelenlegi világranglista-helyezések alapján több mint húsz sportágban lehetnek érdekeltek a magyarok a nyári ötkarikás játékokon – mondta az InfoRádióban a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára. Fábián László beszélt a hazai rendezésű kvalifikációs versenyek, köztük az április 25-én kezdődő szegedi evezős Európa-bajnokság jelentőségéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
A béke lehetőségéről beszélt a moszkvai miniszter, csúcsfegyvereket kaphat Kijev – Háborús híreink pénteken

A béke lehetőségéről beszélt a moszkvai miniszter, csúcsfegyvereket kaphat Kijev – Háborús híreink pénteken

Oroszország kész garantálni a folyamat többi résztvevőjének jogos biztonsági érdekeit az ukrajnai konfliktus békés rendezése esetén, ha maga is ugyanilyen garanciákat kap - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyija című lapban pénteken közölt interjúban. Az Egyesült Államok korábban ellenállt Ukrajna kérésének a nagy hatótávolságú ATACMS rakéták szállítására. Az elmúlt időszak eseményei következtében Washington újraértékelheti álláspontját - számolt be a Defense One. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×