eur:
389.29
usd:
362.66
bux:
68123.99
2024. május 3. péntek Irma, Tímea
A NATO zászlaja (k) leng a finn nemzeti zászló mellett a belügyminisztérium épülete előtt Helsinkiben 2023. április 4-én. Finnország ezen a napon hivatalosan csatlakozik a NATO-hoz a katonai szövetség 31. tagállamaként.
Nyitókép: MTI/AP/Szergej Gric

Nincs B-terve Svédországnak, ami a NATO-csatlakozást illeti

Svédország célja változatlanul az, hogy még a júliusban Vilniusban megrendezendő NATO-csúcstalálkozó előtt csatlakozzon a katonai szövetséghez - szögezte le Tobias Billström svéd külügyminiszter.

"Nem lesz semmiféle B-terv. A B-terv az A-terv, azaz a teljes értékű NATO-tagság, és a kormány és jómagam is Vilniusig ezért fogunk dolgozni" - mondta a svéd diplomácia vezetője.

Svédország és Finnország egy éve nyújtotta be csatlakozási kérelmét az észak-atlanti katonai szövetséghez, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. Finnország a múlt hónapban lett a NATO teljes jogú tagja, a svéd csatlakozást Törökország és Magyarország viszont még nem ratifikálta.

Törökország többször is súlyos biztonsági aggályokat fogalmazott meg Stockholm csatlakozása ellen, melynek következtében háromoldalú egyezmény is született a két északi ország és Ankara között a csatlakozási feltételekről. Törökország terroristának kikiáltott, Svédországban élő törökök, többnyire kurdok kiadását várja Stockholmtól.

A svéd külügyminiszter ugyanakkor abbéli reményét fejezte ki, hogy a török parlament napirendre veszi a svéd csatlakozás ratifikálását, hogy "teljesítse az egyezség rá eső részét". Hozzátette, Stockholm számára nem világos, hogy Magyarországnak milyen ellenvetései vannak a ratifikálással kapcsolatban.

"Magyarország a tavalyi madridi csúcstalálkozón támogatta, hogy Svédország feltételek nélkül meghívást kapjon" - mondta. "Szilárd meggyőződésünk, hogy Magyarországnak el kellene kezdenie a ratifikációt" - tette hozzá Tobias Billström.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.03. péntek, 18:00
Bakondi György
a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja
A kormánydöntések nehéz öröksége feszíti a magyar gazdaságot

A kormánydöntések nehéz öröksége feszíti a magyar gazdaságot

A külkereskedelmi egyenleg tavalyi javulását nagyjából azonos mértékben határozta meg két tényező: egyszerre estek be a 2022-es rekordszintekről az energiahordozók árai, valamint a magas infláció miatt beszakadó lakossági fogyasztás miatt csökkent az import. A kormányzat egyes intézkedései – például az ársapkák – ráadásul fenntartották a cserearány-romlás egyensúlyromboló hatását, a gazdaság középtávon meg is fizeti ennek árát magasabb államadósság és finanszírozási költségek formájában, ami végül alacsonyabb növekedési potenciállal jár együtt – derül ki az Európai Bizottság egyensúlytalansági jelentésének egyik elemzéséből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×