A Hejlungcsiang tartományban található Anda város közelében álló létesítményt a Japán Birodalmi Hadsereg hírhedt 731-es egysége használta brutális emberkísérletekre 1935 és 1945 között.

Feljegyzések szerint a 731-es egység Anda városi telephelyén végzett kísérletek közé tartozott a foglyok halálos betegségekkel való megfertőzése és új biológiai fegyverek tesztelése. A föld alatti bunkereket úgy tervezték, hogy a fertőző baktériumok ne "szökhessenek" ki belőlük.

A régészek, akik még nem léptek be a most felfedezett bunkerekbe, 2019-ben kezdték meg a föld alatti létesítmények keresését geofizikai kutatással, fúrással és ásatással.

A létesítmény összekapcsolt alagutakból és kamrákból áll.

A helyszín közepén, a felszín alatt 1,5 méterrel lévő bunkercsoport mintegy 33 méter hosszú és 20,6 méter széles U-alakú építmény, mindkét oldalán egy-egy helyiséggel. A szigorúan őrzött telepet szögesdrót kerítés vette körül. A föld feletti létesítmények között volt leszállópálya, valamint több raktár, laktanya és kút.

A laboratóriumokat, a megfigyelő- és bonctermeket, valamint a cellákat a tevékenység titokban tartása és a légitámadások elleni védelem miatt építették a föld alá.

Az Anda telepet 1945 augusztusában a 731-es egység semmisítette meg más létesítményekkel együtt.

A Northern Cultural Relics című kínai régészeti folyóiratban májusban megjelent hivatalos jelentés szerint a föld alatti laboratórium felfedezése új bizonyítékokhoz vezethet a háborús bűnökről.

A 731-es egység gyáraiban közismerten bolhatenyészeteket tartottak, bubópestis-baktériumokat, vegyi és biológiai tenyészanyagokat tároltak. A kutatók kísérleteik nagy részét élő embereken végezték. Nem ritkán altatás, érzéstelenítés nélkül operáltak, boncoltak. Feljegyzések szerint főztek, centrifugáztak és mélyhűtöttek is embereket.

Miután a Szovjetunió 1945-ben hadat üzent Japánnak, majd elfoglalta Harpint, a visszavonuló japán hadsereg felrobbantotta a 1933-ban létrehozott "Mandzsúriai 731-es egység" épületeit, megsemmisítette a berendezéseket, elégette az iratokat, legyilkolta a még élő kísérleti alanyokat, embereket és állatokat, minden nyomot eltüntetett.

Az ott dolgozók többsége vonaton és különgépekkel visszatért Japánba,

a személyzet kis része a Vörös Hadsereg fogságába esett.

A japán és az amerikai kormány a 731-es egység csaknem valamennyi kutatójának büntetlenséget biztosított a rendkívülinek számító és jól használható tudományos eredményekért cserébe. Voltak, akik tudományos intézményekbe vagy multinacionális gyógyszeripari vállalatokhoz kerültek. Titkosított dokumentumokból kiderült, hogy az adatokat átvitték az amerikai hadsereg Fort Detrick-i kutatóközpontjába, ahol biológiai fegyverek fejlesztésére használták őket a hidegháború idején. A rémtetteket nem kérték számon a tokiói háborús bűnösöket elítélő nemzetközi bírósági tárgyalásokon sem, a 731-es egység parancsnoka megmenekült a kivégzéstől.