eur:
392.01
usd:
360.2
bux:
72294.66
2024. július 16. kedd Valter
Az esti imáról távozó dolgozók a Mol Pakistan Makori központi feldolgozó üzemében 2018. március 28-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Szakértő a Mol elleni véres támadásról: valószínűleg azt sem tudták, hol lövöldöznek

Iszlamisták támadtak a Mol egyik pakisztáni földgáz- és kőolaj-kitermelő üzemére, végezve négy rendőrrel és két biztonsági őrrel. Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Széchenyi István Egyetem docense szerint az utóbbi hónapokban megszaporodtak Pakisztán afgán határhoz közeli térségében a szélsőséges tálib erők támadásai a hatóságok ellen, a Mol olajkútjánál is az egyenruhások lehettek a célpontok.

Pakisztánnak az afgán határhoz közel eső – Hajber-Pahtunhva nevű – tartományában, ahol a Mol létesítménye is található, az utóbbi időben megszaporodtak a támadások, amelyek elsősorban a hatóságokat, így a rendőri erőket és katonákat veszik célba.

Csicsmann László példaként említette, januárban súlyos, 101 halálos áldozatot követelő merényletet hajtottak végre Pesavarban, ami az említett határ menti térség fővárosa. De az olajlétesítménytől nem messze az utóbbi hetekben több hasonló támadásra is sor került, amelyekért jobbára egy pakisztáni tálib csoport, az úgynevezett Tahrik-e-Talibán (TTP) vállalta a felelősséget, amely a jelek szerint az elmúlt hónapokban fokozta a véres akcióit a hatóságokkal szemben.

A TTP egy szélsőséges, radikális – több ország szerint pedig egyenesen terrorista – csoport. A Közel-Kelet-szakértő elmondása szerint a szervezet a tálibok 2021-es hatalomba való visszatérte nyomán Afganisztánban találtak menedéket. Erősödő tevékenységük vélhetően annak köszönhető, hogy nagy mennyiségben juthattak hozzá az országot elhagyó amerikai erők által hátrahagyott korszerű fegyverekhez. De az is hozzájárulhatott – folytatta Csicsmann László –, hogy tavaly az afgán kormány békéltető tárgyalást hívott össze a pakisztáni kormány – mely meglehetősen ambivalensen viszonyul a TTP-hez – és a tálibok között, de ez sikertelenül zárult.

„Mivel Pakisztán amúgy is egy meglehetősen nehéz gazdasági-politikai helyzetben, mondhatni válságban van, úgy tűnik, a kormány nem nagyon tudja felvenni a harcot ezzel a csoporttal szemben” – fogalmazott a Széchenyi István Egyetem docense.

Vagyis a támadások nem a nyugati befektetők, beruházók ellen, hanem a pakisztáni kormány, illetve annak „meghosszabbított keze”, a hatóságok ellen szólnak

– erősítette meg a Közel-Kelet-szakértő, aki abban sem biztos, hogy a mostani támadás elkövetői tisztában voltak azzal, hogy egy külföldi cégnek a létesítményét vették célba. Bár Pakisztán néhány hete magasabb terrorkészültséget vezetett be, az ilyen típusú támadásokkal szemben, ahol akár több tucat fegyveres is felbukkanhat a hegyekből, nem igazán tudják felvenni a harcot.

Visszakanyarodva a nyugati cégekre, abszolút nem mondható szerinte, hogy ellenséges lenne velük szemben a hangulat, legalábbis Pakisztánban, hiszen nagyon nagy szükségük van a külföldi tőkére, ami az amúgy is bizonytalan politikai állapotok miatt, de különösen a 2001. szeptember 11-i eseményeket követően rendkívül megcsappant. Jelenleg egyébként Kína az az ország, amely jelentős befektetésekkel rendelkezik Pakisztánban.

Csicsmann László arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek az egész problémának a kulcsa valahol Afganisztánban található, ahol a kormány részéről kifejezett támogatást élvez a Tahrik-e-Talibán, illetve a pakisztáni kormány destabilizálására tett törekvések. Emiatt aztán, bár a tálibok visszatérte kedvezett Pakisztánnak, végeredményében mégsem túlzottan jók a kapcsolatok.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×