Infostart.hu
eur:
385.17
usd:
331.83
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Az amerikai elnököt ábrázoló falfestmény előtt fényképezkedik egy nő az írországi Ballina városában 2023. április 14-én. A városból vándorolt ki az 1850-es években  Pennsylvaniába Joe Biden amerikai elnök egyik őse, és most, írországi látogatásának utolsó napján ide várják az elnököt.
Nyitókép: MTI/EPA/Tolga Akmen

Joe Biden bejelentette: újraindul az amerikai elnökségért

Korábban már utalt rá, de most már formálisan is közölte, hogy ismét indul.

Az elnökválasztás tétje a republikánus szélsőségek elleni küzdelem a nyolcvanéves amerikai elnök szerint, aki videóban jelentette be, hogy újraválasztásért indul. Arra is célzott, hogy még négy évre lesz szüksége ahhoz, hogy meg tudja valósítani a nemzet karakterének helyreállítására tett fogadalmát – írja a CNN.

"Amikor négy évvel ezelőtt indultam az elnökválasztáson, azt mondtam, hogy Amerika lelkéért folyik a harc. És még mindig tart" – mondta a videóban, amely a 2021. január 6-i felkelés képeivel és az amerikai Legfelsőbb Bíróság előtt tüntető abortuszjogi aktivistákkal kezdődött.

"A kérdés az, hogy a következő években több vagy kevesebb szabadságunk és jogunk lesz-e. Tudom, hogy milyen választ szeretnék kapni erre, és szerintem önök is tudják.

Ez nem az önelégültség ideje. Ezért indulok az újraválasztásért" – hallható a videó narrációjában Biden szájából.

A bejelentés véget vet a találgatásoknak, egyúttal megismételheti a 2020-as harcot Donald Trump és Joe Biden közt, igaz, a visszavágó fordított felállásban zajlik. Biden népszerűségi mutatója nem túl magas az újraválasztási szándék bejelentésének időpontjában, amit tanácsadói sem teljesen értenek, és várhatóan meg kell még birkóznia az életkorát firtató kérdésekkel is.

Biden negyedik és egyben utolsó elnökválasztási kampánya ugyanazokat a témákat helyezi előtérbe, mint a korábbiak: akárcsak 2020-ban, Biden is a nemzet eszméire apellál, különösen Trump visszatérésének rémképével.

Az újraindulást bejelentő videó Donald Trump mozgalmának szélsőségeire figyelmeztet, szerinte megszabják, hogy a nők milyen egészségügyi döntéseket hozhatnak, betiltsanak egyes könyveket és megmondják az embereknek, hogy kit szerethetnek.

"Minden amerikai generációnak szembe kellett néznie egy olyan pillanattal, amikor meg kellett védenie a demokráciát.

Ki kellett állnia a személyes szabadságjogainkért, a szavazati jogért és a polgári jogainkért.

A mostani a mi pillanatunk" - fogalmazott.

Kampányát az elnökség első két évében elért eredményekre alapozza majd és azzal érvel, még időre van szüksége ahhoz, hogy befejezze, amit elkezdett. Jelentős demokrata kihívóra nem számít, valószínűleg könnyűszerrel válik pártja hivatalos elnökjelöltjévé. Eddig csak Marianne Williamson író és Robert F. Kennedy Jr. oltásellenes aktivista és ügyvéd jelezte, hogy indulna.

80 évével Biden ugyanakkor Amerika eddigi legidősebb elnöke. A közvélemény-kutatások még a demokraták körében is folyamatosan aggodalomra adnak okot a kora miatt, és az amerikaiak többsége – sőt a demokraták többsége is – kevéssé lelkesedik egy újabb Biden-jelöltségért a legutóbbi felmérések szerint. Nem lesz könnyű dolga a az ukrajnai háború és a még mindig nehéz gazdasági helyzet miatt sem, eddigi hivatali idejét ugyanakkor komoly eredmények fémjelzik.

A kongresszussal kötött kompromisszumok révén

  • a Covid-járvánnyal járó nehézségek finanszírozására,
  • az ország infrastruktúrájának újjáépítésére,
  • a hazai félvezető chipgyártás megerősítésére és
  • az éghajlatváltozás kezelésére irányuló erőfeszítései

is sikeresek voltak, és megküzdött Trump örökségével a nacionalista szemléletű diplomácia és a globális megállapodások terén, valamint visszatért Amerika régi szövetségeseihez is.

A bevallott kormányzati botlások és a nagyobb kihívások ugyanakkor magyarázatot adhatnak az alacsony népszerűségi mutatókra: többek közt az afganisztáni kivonulás kaotikus mivolta, az ellátási problémák a pandémia alatt, a családjával, különösen Hunter Bidennel kapcsolatos vizsgálódások, az energiaárak ingadozása és az infláció megoldatlan gondok.

A tavaly novemberi félidős választásokon Biden pártja ugyanakkor a történelmi trendekkel ellentétben képes volt megszerezni egy helyet az amerikai szenátusban. A magát régóta centristának valló Biden leginkább a progresszív demokratákat nyerte meg masszív éghajlati beruházásokkal és a diákok eladósodásának enyhítésére tett lépésekkel. De továbbra is aggályok merülnek fel – többek között a pártján belül is – azzal kapcsolatban, hogy

képes lesz-e elég szavazót meggyőzni, hogy egy újabb ciklusra elnök maradjon.

Az, ha Donald Trump most le tudná győzni Joe Bident, valóban történelmet írna: egyetlen olyan elnök volt eddig az Egyesült Államok történelmében, akinek sikerült hivatalának elvesztését követően visszanyernie azt, Grover Cleveland 1893-ban. A volt elnök ellen több bírósági eljárás is zajlik, kihívója pártján belül ennek ellenére sem nagyon akad. Biden azt állítja, újra le tudja őt győzni, de az aggodalmakat szülhet, hogy mi történik, ha esetleg mégsem ő lesz a republikánusok jelöltje. Egy fiatal, friss ellenfél nehézségeket okozhat Joe Bidennek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×