Infostart.hu
eur:
362.95
usd:
313.43
bux:
150552.7
2026. augusztus 17. hétfő Jácint
Lángoló úttorlasz a francia kormány nyugdíjreformja elleni tüntetésen Párizsban 2023. március 17-én. Emmanuel Macron francia államfő előző este úgy döntött, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a vitatott nyugdíjreformot, miután a nemzetgyűlésben nem volt többség a törvénytervezet elfogadásához. A francia alkotmányban van egy külön cikkely, amely ezt lehetővé teszi. A kormány úgy döntött, hogy végrehajtja Macron elnök legfontosabb reformtervezetét, amely a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését irányozza elő 62-ről 64 évre.
Nyitókép: MTI/EPA/Teresa Suárez

A francia elnök kitart, ahogy a tiltakozók is

Emmanuel Macron nem tervezi sem kormányának menesztését, sem az átalakítását, nem kívánja feloszlatni a nemzetgyűlést és új választásokat kiírni, és népszavazást sem akar a vitatott nyugdíjreformról, amelynek parlamenti szavazás nélküli kihirdetése új lendületet adott az utcai tiltakozásoknak - tudatta a francia elnöki hivatal.

Az Elysée-palota ugyanakkor azt is bejelentette, hogy a köztársasági elnök szerdán élő televíziós beszédet intéz a franciákhoz a nyugdíjreform jövőjét illetően, s arra kérte pártjának vezető politikusait, hogy tegyenek javaslatokat a kormányzati "módszerváltásra és a jövőbeni reformok menetrendjére", nevezetesen az új bevándorlási törvényt illetően.

Emmanuel Macron az elnöki források szerint azt kérte a kormánypárttól, hogy "kevesebb törvénnyel és több szabályozással" folytassák a megkezdett reformokat, miután nem rendelkeznek abszolút többséggel a nemzetgyűlésben, így alkalmi szövetségekre van szükség az ellenzéki pártokkal egy-egy törvénytervezet megszavazásához.

A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen két hónapja kezdődött százezres tömegdemonstrációk mindaddig békések voltak, amíg a kormány nem léptette életbe a francia alkotmány 49.3-as cikkét a nemzetgyűlési szavazás megkerülésére. A döntés utcai zavargásokat idézett elő, amelyek ötödik napja tartanak esténként országszerte, s azt követően is folytatódtak hétfőn, hogy a kormány elleni ellenzéki bizalmatlansági indítványok elbuktak a nemzetgyűlésben.

A fiatalokból álló kisebb-nagyobb csoportok a nagyvárosokban kukákat borogattak és gyújtottak fel, barikádokat emeltek,

és megdobálták a helyszínre kiérkező rendőröket. Országszerte csaknem háromszáz embert állítottak elő, többségüket Párizsban, a tűzoltókat 240 alkalommal riasztották felgyújtott kukákhoz.

Miközben a kormány és az ellenzék is az alkotmánytanácshoz fordult a nyugdíjreformot előíró törvény véleményezése érdekében, a stratégiai ágazatokban folytatódott a gördülő sztrájk.

A kormány bejelentette, hogy kedden elrendelte a délkelet-franciaországi Fos-sur-Merben az olajtározó dolgozóinak a kötelező munkafelvételt, miután a déli országrészben egyre több töltőállomáson jelentkezett üzemanyaghiány.

Az ország 11 ezer töltőállomásának 7 százalékánál volt hétfőn hiány valamelyik üzemanyagból. Az elmúlt hétvégén még csak a kutak 4 százalékánál voltak gondok. A kétszáz olajraktárból nyolcat foglaltak el a sztrájkolók, de ezek a legjelentősebbek az országban.

Január 19. óta nyolc alkalommal szerveztek a szakszervezetek országos tiltakozónapokat százezrek részvételével a nyugdíjreform visszavonását követelve, és most csütörtökre hirdették meg a kilencedik felvonulást, egyúttal a rendbontások elkerülésére kérték a tiltakozókat.

Címlapról ajánljuk

Bocs, véletlen volt, de..., kritikus napok jönnek Paksnál, kinyitnak egy zsilipet a Dunán

A Duna folyamatos apadása miatt emberfeletti munkával próbálják fenntartani a paksi atomerőmű két működő turbinájának vízellátását. A keddi és szerdai nap lesz a legkritikusabb, a szakemberek bárkák süllyesztésével és az RSD zsilipjének megnyitásával védekeznek.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Brutális inflációt indított el az AI-forradalom

Brutális inflációt indított el az AI-forradalom

Az amerikai infláció júliusban tovább mérséklődött, a részletes adatokban azonban feltűnő tendencia rajzolódik ki: az AI-beruházási boom egyre erősebben hajtja felfelé a technológiai termékek árait. Az informatikai árucikkek ára egyetlen hónap alatt 1,4 százalékkal ugrott meg, a számítógépes szoftverek és tartozékok pedig éves szinten már 21,2 százalékkal drágultak. A háttérben az adatközponti építkezések és az AI-kereslet által generált alkatrészhiány áll, amelynek költségeit a gyártók egyre inkább továbbhárítják a fogyasztókra. Bár a jelenség egyelőre nem fordítja meg az inflációs trendet, a következő hónapok kulcskérdése, hogy az "AI-infláció" átterjedhet-e a gazdaság szélesebb szegmenseire is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×