eur:
393.09
usd:
367.05
bux:
65939.26
2024. április 24. szerda György
Lángoló úttorlasz a francia kormány nyugdíjreformja elleni tüntetésen Párizsban 2023. március 17-én. Emmanuel Macron francia államfő előző este úgy döntött, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a vitatott nyugdíjreformot, miután a nemzetgyűlésben nem volt többség a törvénytervezet elfogadásához. A francia alkotmányban van egy külön cikkely, amely ezt lehetővé teszi. A kormány úgy döntött, hogy végrehajtja Macron elnök legfontosabb reformtervezetét, amely a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését irányozza elő 62-ről 64 évre.
Nyitókép: MTI/EPA/Teresa Suárez

A francia elnök kitart, ahogy a tiltakozók is

Emmanuel Macron nem tervezi sem kormányának menesztését, sem az átalakítását, nem kívánja feloszlatni a nemzetgyűlést és új választásokat kiírni, és népszavazást sem akar a vitatott nyugdíjreformról, amelynek parlamenti szavazás nélküli kihirdetése új lendületet adott az utcai tiltakozásoknak - tudatta a francia elnöki hivatal.

Az Elysée-palota ugyanakkor azt is bejelentette, hogy a köztársasági elnök szerdán élő televíziós beszédet intéz a franciákhoz a nyugdíjreform jövőjét illetően, s arra kérte pártjának vezető politikusait, hogy tegyenek javaslatokat a kormányzati "módszerváltásra és a jövőbeni reformok menetrendjére", nevezetesen az új bevándorlási törvényt illetően.

Emmanuel Macron az elnöki források szerint azt kérte a kormánypárttól, hogy "kevesebb törvénnyel és több szabályozással" folytassák a megkezdett reformokat, miután nem rendelkeznek abszolút többséggel a nemzetgyűlésben, így alkalmi szövetségekre van szükség az ellenzéki pártokkal egy-egy törvénytervezet megszavazásához.

A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen két hónapja kezdődött százezres tömegdemonstrációk mindaddig békések voltak, amíg a kormány nem léptette életbe a francia alkotmány 49.3-as cikkét a nemzetgyűlési szavazás megkerülésére. A döntés utcai zavargásokat idézett elő, amelyek ötödik napja tartanak esténként országszerte, s azt követően is folytatódtak hétfőn, hogy a kormány elleni ellenzéki bizalmatlansági indítványok elbuktak a nemzetgyűlésben.

A fiatalokból álló kisebb-nagyobb csoportok a nagyvárosokban kukákat borogattak és gyújtottak fel, barikádokat emeltek,

és megdobálták a helyszínre kiérkező rendőröket. Országszerte csaknem háromszáz embert állítottak elő, többségüket Párizsban, a tűzoltókat 240 alkalommal riasztották felgyújtott kukákhoz.

Miközben a kormány és az ellenzék is az alkotmánytanácshoz fordult a nyugdíjreformot előíró törvény véleményezése érdekében, a stratégiai ágazatokban folytatódott a gördülő sztrájk.

A kormány bejelentette, hogy kedden elrendelte a délkelet-franciaországi Fos-sur-Merben az olajtározó dolgozóinak a kötelező munkafelvételt, miután a déli országrészben egyre több töltőállomáson jelentkezett üzemanyaghiány.

Az ország 11 ezer töltőállomásának 7 százalékánál volt hétfőn hiány valamelyik üzemanyagból. Az elmúlt hétvégén még csak a kutak 4 százalékánál voltak gondok. A kétszáz olajraktárból nyolcat foglaltak el a sztrájkolók, de ezek a legjelentősebbek az országban.

Január 19. óta nyolc alkalommal szerveztek a szakszervezetek országos tiltakozónapokat százezrek részvételével a nyugdíjreform visszavonását követelve, és most csütörtökre hirdették meg a kilencedik felvonulást, egyúttal a rendbontások elkerülésére kérték a tiltakozókat.

Címlapról ajánljuk
Újabb őrizetbevétel Németországban: egy EP-képviselő asszisztense dolgozhatott Kínának

Újabb őrizetbevétel Németországban: egy EP-képviselő asszisztense dolgozhatott Kínának

Kína javára végzett kémtevékenység gyanújával vettek őrizetbe egy embert a karlsruhei szövetségi főügyész utasítására. Az eset különbözik a korábbi háromtól, ezúttal ugyanis egy parlamenti párt európai parlamenti képviselőjének legközelebbi munkatársáról van szó. Kína berlini nagykövetsége visszautasította a vádakat.

A lengyel álláspont egyértelmű: Oroszországnak stratégiai vereséget kell szenvednie Ukrajnában - szakértők az Arénában

A lengyelországi önkormányzati választások után mindkét politikai oldal győztesnek vallhatja magát – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Mitrovits Miklós történész és Dobrowiecki Péter, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője, két Lengyelország-szakértő volt a vendége. A beszélgetésben szó esett Donald Tusk Európa-politikájáról és Jaroslaw Kaczynski utódlásának kérdéséről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Jelentési nagyüzem a tőzsdéken, a Teslára szegeződnek a szemek

Jelentési nagyüzem a tőzsdéken, a Teslára szegeződnek a szemek

Hangulatjavulással indult a hét a tőzsdéken, tegnap világszerte felpattantak a tőzsdék a korábbi hetekben tapasztalt esés után. A momentum a mai nap kitartott, Ázsiában nagyrészt emelkedtek a vezető részvényindex és Európában is határozott emelkedést lehet látni, valamint az USA-ban is folytatódott az erősödés. Közben felpörögtek az események mind makrogazdasági, mind gyorsjelentési fronton: itthon az MNB kamatdöntést tartott, és a nap folyamán sorban érkeztek a BMI adatok Európából és az Egyesült Államokból; közben a befektetők a vállalati gyorsjelentésekre figyelnek, a Spotify árfolyama például nagyot ugrott a vártnál jobb eredmények után, de a zárás után érkezik majd a Tesla is, amelyről még a jelentést megelőzően technikai elemzést készítettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×