Infostart.hu
eur:
364.37
usd:
328.52
bux:
146501.73
2026. november 12. csütörtök Jónás, Renátó
Lángoló úttorlasz a francia kormány nyugdíjreformja elleni tüntetésen Párizsban 2023. március 17-én. Emmanuel Macron francia államfő előző este úgy döntött, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a vitatott nyugdíjreformot, miután a nemzetgyűlésben nem volt többség a törvénytervezet elfogadásához. A francia alkotmányban van egy külön cikkely, amely ezt lehetővé teszi. A kormány úgy döntött, hogy végrehajtja Macron elnök legfontosabb reformtervezetét, amely a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését irányozza elő 62-ről 64 évre.
Nyitókép: MTI/EPA/Teresa Suárez

A francia elnök kitart, ahogy a tiltakozók is

Emmanuel Macron nem tervezi sem kormányának menesztését, sem az átalakítását, nem kívánja feloszlatni a nemzetgyűlést és új választásokat kiírni, és népszavazást sem akar a vitatott nyugdíjreformról, amelynek parlamenti szavazás nélküli kihirdetése új lendületet adott az utcai tiltakozásoknak - tudatta a francia elnöki hivatal.

Az Elysée-palota ugyanakkor azt is bejelentette, hogy a köztársasági elnök szerdán élő televíziós beszédet intéz a franciákhoz a nyugdíjreform jövőjét illetően, s arra kérte pártjának vezető politikusait, hogy tegyenek javaslatokat a kormányzati "módszerváltásra és a jövőbeni reformok menetrendjére", nevezetesen az új bevándorlási törvényt illetően.

Emmanuel Macron az elnöki források szerint azt kérte a kormánypárttól, hogy "kevesebb törvénnyel és több szabályozással" folytassák a megkezdett reformokat, miután nem rendelkeznek abszolút többséggel a nemzetgyűlésben, így alkalmi szövetségekre van szükség az ellenzéki pártokkal egy-egy törvénytervezet megszavazásához.

A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen két hónapja kezdődött százezres tömegdemonstrációk mindaddig békések voltak, amíg a kormány nem léptette életbe a francia alkotmány 49.3-as cikkét a nemzetgyűlési szavazás megkerülésére. A döntés utcai zavargásokat idézett elő, amelyek ötödik napja tartanak esténként országszerte, s azt követően is folytatódtak hétfőn, hogy a kormány elleni ellenzéki bizalmatlansági indítványok elbuktak a nemzetgyűlésben.

A fiatalokból álló kisebb-nagyobb csoportok a nagyvárosokban kukákat borogattak és gyújtottak fel, barikádokat emeltek,

és megdobálták a helyszínre kiérkező rendőröket. Országszerte csaknem háromszáz embert állítottak elő, többségüket Párizsban, a tűzoltókat 240 alkalommal riasztották felgyújtott kukákhoz.

Miközben a kormány és az ellenzék is az alkotmánytanácshoz fordult a nyugdíjreformot előíró törvény véleményezése érdekében, a stratégiai ágazatokban folytatódott a gördülő sztrájk.

A kormány bejelentette, hogy kedden elrendelte a délkelet-franciaországi Fos-sur-Merben az olajtározó dolgozóinak a kötelező munkafelvételt, miután a déli országrészben egyre több töltőállomáson jelentkezett üzemanyaghiány.

Az ország 11 ezer töltőállomásának 7 százalékánál volt hétfőn hiány valamelyik üzemanyagból. Az elmúlt hétvégén még csak a kutak 4 százalékánál voltak gondok. A kétszáz olajraktárból nyolcat foglaltak el a sztrájkolók, de ezek a legjelentősebbek az országban.

Január 19. óta nyolc alkalommal szerveztek a szakszervezetek országos tiltakozónapokat százezrek részvételével a nyugdíjreform visszavonását követelve, és most csütörtökre hirdették meg a kilencedik felvonulást, egyúttal a rendbontások elkerülésére kérték a tiltakozókat.

Címlapról ajánljuk
A nagy vita előtti két kis vita – Először Európa, majd az Európai Unió ül össze most

A nagy vita előtti két kis vita – Először Európa, majd az Európai Unió ül össze most

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a kétnapos dublini európai találkozóval kapcsolatban az InfoRádióban elmondta: a 48 országos csoportosulás immár 9. alkalommal ül össze 4 év alatt, másnap viszont már az unión kívül álló országok nélkül, informálisan, a november végi csúcsot előkészítő vitát folytatnak a tagállamok a következő 7 éves költségvetésről és az ezzel immár szorosan összefüggő ukrajnai finanszírozásról. Utóbbi lehetséges módjáról is beszélt a szakértő.

Répássy Róbert a meghallgatásán javaslatot is tett a Tisza-kormánynak

A végrehajtói klánok megtörésére törekedett az igazságügyi tárca az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése után – jelentette ki Répássy Róbert, a minisztérium volt államtitkára az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága előtti meghallgatásán.
inforadio
ARÉNA
2026.11.12. csütörtök, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő
Tisza-kormány: gyanús részletek láttak napvilágot Merkely Béla lemondása körül, Dublinba repült Magyar Péter

Tisza-kormány: gyanús részletek láttak napvilágot Merkely Béla lemondása körül, Dublinba repült Magyar Péter

A bíróság egy hónapra elrendelte Orbán Áron, a volt miniszterelnök öccsének és élettársának letartóztatását: a gyanú szerint több mint száz vietnámi állampolgárnak segítettek illegális nyugat-európai vízumokhoz. A NAV csaknem 40 helyszínen csapott le egy milliárdos számlagyárra, 23 gyanúsítottat hallgattak ki, köztük Pintér Sándor egykori államtitkárának fiát. Magyar Péter szerda este Dublinba repült az Európai Politikai Közösség csúcsára, itthon pénteki visszatéréséig Ruff Bálint vezeti a kormányzati munkát. Előkerültek a 2027-es költségvetést megalapozó törvényjavaslat részletei is: megszűnne az automatikus béremelés a Sándor-palotában, és eltörölnék az Alkotmánybíróság finanszírozásának alsó korlátját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×