Azért fontos manapság a NATO védelmi kiadásairól beszélni, mert már az orosz–ukrán háború előtt is azt lehetett látni, hogy nagyságrendileg 15 százalékkal növelték a NATO-tagállamok a védelmi kiadásaikat, és ez alapvetően arra adott reakció, hogy 2014-2015 óta több "stratégiai sokk" érte Európát – mondta az InfoRádióban Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.
"Ebben voltak kemény katonai elemek, illetve nem katonai elemek, például az Iszlám Állam térnyerése Szíriában és Irakban 2014-ben, illetve az ezt követő migrációs válság" – ecsetelte.
A forrásátcsoportosítás szerinte egyfajta félelmet tükröz attól, hogy egy nagy háború tör ki, egy háborút pedig már láthatunk is 2022 eleje óta;
- a védelmi kérdésre nagyobb hangsúlyt fordítanak politikai értelemben
- és több erőforrást gazdasági értelemben.
"A 2014-ben vállalt politikai kötelezettséget, hogy 2024-ben elmozdulnak a tagállamok a 2 százalékos GDP-arányos költés felé, nem teljes mértékben teljesítették eddig, de ebbe az irányba haladnak a dolgok. A mostani vita arról szól, hogy a 2 százalékot tudják-e minimumként rögzíteni, és fognak-e a fenntartására kötelezettséget vállalni" – tette világossá a kutató.
Az Egyesült Államok dominanciája közben nemcsak anyagiakban, fegyverzetben is mérhető; az utóbbi években történt arányváltozásokról azt mondta, a kapcsolat "sohasem volt szimmetrikus", az amerikaiak biztosították a védelmi kiadások 75 százalékát.
"Ennek az is az oka, hogy az amerikai jelenlét és katonai szerepvállalás globális, a transzatlanti térségnél jóval szélesebb. Most annyival javult a helyzet, hogy Európa valamivel komolyabban veszi a védelmi kiadásait, már csak 67-68 százalék az amerikai arány" – fordította a számok nyelvére Csiki Varga Tamás.
Ukrajna mellett a kínai–tajvani konfliktus is kezd kiéleződni, de hogy egy ottani háború megváltoztathatja az amerikai fókuszt, arról a szakértő azt mondta, az ukrajnai háború olyan értelemben még
"jó is" Európának, hogy ráébred, többet kell költeni a védelemre,
Amerika ugyanis a 2020-as évek második felében már egyértelműen a Csendes-óceán térségére fog koncentrálni, igaz, magát a NATO-t a hangsúlyeltolás intézményileg nem változtatja meg.
"Európának arra kell készülnie, hogy öt-tíz éven belül önállóan is képes legyen akár egy komoly katonai konfliktusban is megvédeni az érdekeit" – tette világossá.
Az összeurópai haderő gondolatáról azt mondta: rossz hír, hogy a politikai feltételek nem igazán adottak, ez ugyanis az integráció olyan elmélyítését jelentené, amelyre több tagállam nem nyitott.
"Fogalmazzunk egyértelműen: közös védelmi minisztérium és pénzügyminisztérium kellene ehhez. Ettől jelen pillanatban nagyon távol állunk" – jelentette ki Csiki Varga Tamás, de az európai államok koordinált, közös katonai fellépését lehetségesnek tartja, ebben van is előrelépés.