eur:
388.91
usd:
371.14
bux:
55649.46
2023. október 2. hétfő Petra
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtóértekezletet tart a NATO madridi csúcstalálkozójának második napi ülése után az Ifema kongresszusi és kiállítási központban 2022. június 30-án.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/ZIPI

NATO-bővítés: megszólalt Jens Stoltenberg

A NATO-bővítés folyamatának befejezése kiemelten fontos a katonai szövetség számára; Finnország és Svédország meghívása a szövetség tagjai közé azt üzeni, hogy a NATO szerint minden nemzetnek joga van megválasztania, milyen úton kíván haladni - jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben, Bajram Begaj albán államfővel tartott sajtótájékoztatóján.

Jens Stoltenberg emlékeztetett: a tagállamok mindegyike, köztük Törökország és Magyarország is hozzájárult Finnország és a Svédország meghívásához a NATO tagjai közé, továbbá aláírták a csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet.

A főtitkár reményét fejezte ki, hogy a többi 28 tagországhoz hasonlóan Törökország és a Magyarország is mihamarabb ratifikálja a csatlakozásról szóló egyezményt. Ezzel kapcsolatban közölte, nemrégiben megegyezett Recep Tayyip Erdogan török elnökkel arról, hogy a hét második felében folytatják a bővítés kérdésével foglalkozó megbeszélésüket Brüsszelben.

Stoltenberg üdvözölte a kedden Svédországba látogató magyar delegáció nyilatkozatát, mely szerint a magyar Országgyűlés hamarosan ratifikálhatja az ország csatlakozási dokumentumát. Noha még vannak feladatok, ez lesz a katonai szövetség történetének leggyorsabb csatlakozási folyamata - tette hozzá a NATO-főtitkár.

Kijelentette továbbá:

a katonai szövetség segíti Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban azzal, hogy ellátja "mindennel", amire a megtámadott országnak szüksége van a győzelemhez.

A NATO-főtitkár végezetül fontosnak nevezte a Belgrád és Pristina viszonyának rendezését célzó párbeszéd múlt héten elért eredményét, mely szerint megegyezés született a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok helyreállítását célzó, uniós javaslatra született megállapodásról. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: "történelmi lehetőségünk van arra, hogy tartós békét teremtsünk a régióban". A megoldásnak az emberi jogok, a demokratikus értékek és a jószomszédi kapcsolatok betartásán kell alapulnia - hangsúlyozta Stoltenberg.

Az albán államfő, Bajram Begaj a sajtótájékoztatón kijelentette: Koszovó 15 éve független állam, mely "keményen dolgozik a jogállamiság megteremtésén, majd úgy fogalmazott: "teljes mértékben támogatjuk Koszovó útját a nemzetközi és regionális szervezetekben való tagsága felé, amihez természetesen hozzátartozik a NATO-tagság is".

Hangsúlyozta továbbá, orvosi segély és katonai eszközök küldésével Albánia továbbra is támogatja Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban. Szavai szerint Oroszország nagy veszélyt jelent a NATO-tagállamokra és a Nyugat-Balkán országaira egyaránt, mivel fokozta hadműveleteinek intenzitását.

Az albán elnök kijelentette: a NATO-nak kötelessége terjeszkedni. Azt mondta, Albánia volt az egyik első ország, amelyik ratifikálta Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról szóló megállapodásokat. A szövetség "nyitott ajtók" politikája lehetővé teszi Koszovónak, valamint Finnországnak és Svédországnak, hogy értékeket vigyen a NATO-ba - mondta.

Végezetül elmondta: Albánia jelen van a KFOR-misszióban, részt vesz a Lettországban és Bulgáriában szolgálatot teljesítő NATO-missziókban, és folyamatosan dolgozik hadserege modernizálásán és kapacitásának fejlesztésén. Albánia minden feltételt teljesíteni fog ahhoz, hogy az Európai Unió tagjává váljon - tette hozzá Bajram Begaj.

Címlapról ajánljuk

Musk Twitterháborúja a migránsmentők és a „kunyizó” Zelenszkij ellen

A SpaceX és az X gazdája ezúttal Németországnak szólt be, amiért finanszírozza a migránsokat az olasz partokra „csalogató” német mentőhajókat és kapott tőle régi „barátja”, Zelenkszij elnök is, amiért segélyekért kilincsel Nyugaton.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2023.10.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője
Vegyesen zárt Amerika

Vegyesen zárt Amerika

Múlt héten nyomás alatt tartotta a piacokat, hogy sikerül -e elkerülnie az amerikai kormányzat költségvetési okok miatti leállását. A megállapodás végül az utolsó pillanatban született meg, ezt követően azonban felemásan teljesítettek reggel az ázsiai tőzsdék. Európában ugyan határozott emelkedéssel indult a nap, a déli órákra azonban elfogyott a lendület, délután pedig már egyre nagyobb mínuszban vannak a tőzsdék. Amerikában pedig vegyesen zártak a vezető részvényindexek. Ami a gazdasági eseményeket illeti, a külföldi adatközlések közül az eurózóna munkanélküliségi adataira, az amerikai ISM BMI-re, valamit Jerome Powell Fed-elnök beszédére kell figyelni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×