Infostart.hu
eur:
366.72
usd:
333.75
bux:
145087.09
2026. november 18. szerda Jenő
(B-j:) Eberhard Zorn német vezérkari főnök, a német haderő, a Bundeswehr főszemlélője, Olaf Scholz német kancellár és Christine Lambrecht német védelmi miniszter a Bundeswehr kétnapos berlini konferenciáján 2022. szeptember 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Vége a nőuralomnak a német védelmi minisztérium élén – itt a mérleg

Aligha lopja be magát legújabb intézkedésével német kancellár a női politikusok szívébe. Olaf Scholz ugyanis véget vetett a hölgyek tíz éve tartó regnálásának a védelmi minisztérium élén, és a kulcsfontosságú tárca élére a korábbi hagyományoknak megfelelően ismét egy férfit nevezett ki. Fgyelmen kívül hagyta azt a vállalását, hogy paritásos alapon biztosítják a nők és a férfiak egyenlő arányát a miniszteri tárcák élén.

A kancellár bejelentette, hogy a lemondott Christine Lambrecht helyére Alsó-Szászország tartomány belügyminisztere, Boris Pistorius lesz a szövetségi védelmi miniszter Németországban. Olaf Scholz azzal évelt, hogy Pistorius olyan rendkívül tapasztalt politikus, aki rendelkezik közigazgatási gyakorlattal, évek óta foglalkozik biztonságpolitikával. A kancellár szerint hozzáértésével, magabiztosságával és nagy odaadásával megfelelő személy arra, hogy átvezesse a hadsereget a korszakváltáson.

Az esélyesek között több női jelölt is volt, néhány órával a kancellári bejelentés előtt a szakértők többsége még arra fogadott, hogy Lambrecht tárcáját a gyengébb nem valamelyik képviselője örökli.

A német kancellár nem arról ismert, hogy vállalná a nyílt konfliktusokat egy-egy döntésének magyarázata érdekében. A védelmi tárca eddigi vezetőjét is úgy bocsátotta el, hogy meleg szavakkal mondott köszönetet Christine Lambrecht alig több mint egy esztendős munkájáért, amelyet egy rendkívül nehéz és válságos időszakban

rendkívül sok bírálat érte elsősorban a hozzáértés teljes hiánya miatt.

Az 57 éves szociáldemokrata politikus rendkívül népszerűtlen volt a német hadsereg, a Bundeswehr vezetői, illetve katonái körében. Képtelen volt arra, hogy hitelesen vezényelje az ukrajnai orosz háború által megkövetelt teendőket, legyen szó akár a Bundeswehr korszerűsítéséről, akár Ukrajna támogatásáról.

Visszatekintve mindez aligha volt meglepetés, hisz minden katonai, védelmi tapasztalat nélkül, korábbi igazságügyi, majd családügyi miniszterként került a védelmi tárca élére, amelynek élén valamennyi korábbi minisztertársánál kevesebb időt töltött.

Aligha véletlen, hogy Scholz az utód kinevezésekor a feladatok végrehajtási képességének szükségességét emelte ki. Mindebből mégis hiba lenne azt a következtetést levonni, hogy a női politikusok általánosságban alkalmatlanok lennének az egyik legfontosabbnak tartott minisztérium vezetésére.

Lambrecht két közvetlen elődje szintén női politikus volt, ugyanakkor egyikük sem tűnt ki különösebb hozzáértésével, illetve népszerűségével.

A lemondott miniszter attól az Annegret Kramp-Karrenbauertől vette ét a stafétabotot, akit sokáig Angela Merkel kiszemelt utódának tartottak, és a kereszténydemokrata CDU elnökének is választottak. Kramp-Karrenbauer Saar-vidék tartomány belügyminisztere, majd 2011 és 2018 között a tartomány miniszterelnöke volt. Az akkori kancellár, Merkel kívánságára onnan tette át székhelyét Berlinbe a minisztérium élére, amelyet a 2021-es kormányváltásig vezetett.

Kinevezését nem a szakértelem, hanem sokkal inkább Merkel azon kívánsága indokolta, hogy egy tekintélyes tárca élén "edződjön" a kancellári tisztség ellátására.

Kramp-Karrenbauer előtt a védelmi minisztériumot szintén egy hölgy és szinté az akkori kancelárhoz közel álló, Angela Merkel bizalmasának számító Ursula von der Leyen vezette, meglehetősen hosszú időn keresztül.

Von der Leyen 2003 és 2005 között Alsó-Szászország tartomány családügyi minisztere volt, majd onnan költözött Berlinbe, ahol 2005–2009 között a német szövetségi családügyi, 2013-ig a szociális és munkaügyi minisztériumot, majd 2019-ig a védelmi minisztériumot vezette. Berlinből pedig Merkel támogatásával az Európai Biztottság elnökeként Brüsszelbe tette át székhelyét.

Összességében elmondható, hogy a három, egymást követő női védelmi miniszter közül egyik sem rendelkezett a tárca vezetéséhez szükséges tapasztalattal. A Karrenbauer-korszakhoz fűződött a Bundeswehr-egységek afganisztáni kivonulásának levezénylése, míg Ursula voin der Leyen időszakában az Iszlám Állam terrorszervezet elleni NATO-fellépés.

A védelmi minisztérium történetét, illetve a védelmi miniszterek tevékenységét megörökítő 1955 júniusig visszatekintő krónikák szerint Christine Lambrecht a tizenkilencedik miniszter volt, egyben a harmadik nő a tárca élén.

Nem kizárt, hogy Pistorius kinevezésével a védelmi minisztréim vezetésében ismét a férfiak időszaka következik.

Címlapról ajánljuk
Sajnos nincs „ha”; eltört a kapus keze – értékelések a magyar–északír után
Nemzetek Ligája – pótselejtező jön tavasszal

Sajnos nincs „ha”; eltört a kapus keze – értékelések a magyar–északír után

1-1-re végzett Észak-Írország vendéglátójaként a magyar labdarúgó-válogatott kedd este a Puskásban a Nemzetek Ligája B divíziós kvázi csoportdöntőjén, így pótvizsgára kényszerül tavasszal a feljutásért A mérkőzést értékelők szerint a Rossi-csapat kezében tartotta a mérkőzést. Tóth Balázs kapusnak már az első félidőben eltört a keze, de ez is csak a meccs után derült ki, hosszabb pihenő várhat rá. Varga Barnabás az egyik nyilatkozó szerint világklasszis csatár.

Varga Mihály a kamatdöntés indoklásakor: olvastam én is a 20 000 forintosokkal kapcsolatos találgatásokat

A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd délután sajtótájékoztatón ismertette a Monetáris Tanács friss alapkamatdöntésének hátterét, Varga Mihály kérdésekre is válaszolt. Elmondta, mire számít a közelgő három hitelminősítéstől, mit gondol a közelgő árrésstop-kivezetésről és az erdőben kiásott húszezres bankjegyek körül kialakult helyzetről.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×