Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Unsplash.com

Megszavazták a gázársapkáról szóló megállapodást

180 eurónál húzták meg a vonalat. Ennek hatása lehet a magyar-orosz hosszú távú gázszerződésre is. Egy ellenszavazat volt: Magyarországé.

A cseh soros elnökség illetékes minisztere a Twitteren jelentette be, hogy megszületett a tagállamok között az uniós gázársapkáról szóló megállapodás – vette észre a Portfolio.

Óriási viták árán, mintegy fél éves intenzív egyeztetés után, végül ma napon belül a harmadik szavazási nekifutásra jött össze az uniós piaci korrekciós mechanizmusról, hétköznapi nevén a gázársapkáról szóló megállapodás.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter napközben azt közölte, hogy a próbaszavazás Magyarországgal együtt kilencen ellenezték a megállapodás, ez pedig nem elég az elutasításához.

A lap azt írja, az Európai Bizottság eredetileg 275 euró/MWh-ra tervezett, a holland TTF gáztőzsde legközelebbi határidős termékére húzott ársapkájához képest a hétvégén már 188 eurós sapkáról folyt az egyeztetés, mígnem hétfőn végül 180 eurós ársapkában állapodtak meg a tagállamok. Hozzáteszik,

most a legrövidebb szállítási határidőre 110 euró körül van a gázár, tehát messze van attól a szinttől, ahol a gázársapkának hatása lenne.

Amúgy is három egymást követő kereskedési napon kell a szint fölött lennie az árnak, hogy életbe lépjen ársapka. És az az is kell hozzá, hogy a referenciaár 35 euróval magasabb legyen, mint az LNG referenciaára a globális piacokon ugyanazon három munkanapon.

Utóbbi kitételről már a hvg.hu ír, arról is beszámol a lap, hogy a végső szavazáson Ausztria és Hollandia tartózkodott, míg

egyetlen ellenszavazat érkezett: Magyarországé.

Az indokolás szerint a rendelet célja, hogy korlátozza az EU-ban a túlzott gázárak olyan epizódjait, amelyek nem tükrözik a világpiaci árakat, ugyanakkor biztosítják az energiaellátás biztonságát és a pénzügyi piacok stabilitását. A soros elnökség nevében Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter azt mondta: sikerült egy fontos megállapodást találnunk, amely megóvja a polgárokat az égbe szökő energiaáraktól.

A Portfolio megjegyzi, hogy Szijjártó Péter hétfői bejelentése szerint ha az ársapka miatt módosítani kellene a magyar-orosz hosszú távú gázszerződést, akkor arról nem kell egyeztetni előtte az Európai Bizottsággal.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×