eur:
414.49
usd:
393.77
bux:
78192.02
2024. december 2. hétfő Melinda, Vivien
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel közösen tartott budapesti sajtótájékoztatón 2022. december 13-án. Megvalósultak a magyar kormány által júniusban kitűzött célok, jelentette ki a területfejlesztési miniszter, miután az uniós tagállamok nagykövetei december 12-én pozitívan értékelték a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar helyreállítási tervet és annak hivatalos elfogadását javasolták az Európai Unió Tanácsának.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Navracsics Tibor: januártól megnyílik az uniós pénzcsap

A partnerségi szerződéseket várhatóan a magyar területfejlesztési miniszter és Paolo Gentiloni gazdaságfejlesztési biztos írhatja alá – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, ahol arról is szó esett, hogy pontosan mikor és mennyi pénz várható az Európai Unióból, és arról is, mennyit kellett engednie a két tárgyaló félnek a megegyezéshez.

Brüsszelben hétfő este az állandó képviselők egyezségre jutottak többek között a Magyarországnak járó európai uniós források kifizetése ügyében. Navracsics Tibor az InfoRádió Aréna című műsorában elmagyarázta, ez a testület az utolsó olyan lépcsőfok, amely a politikai döntéshozatal előtt van. Ez az a szint, ahol megtárgyalnak részleteiben minden ügyet, mielőtt az Európai Tanács ülése elé kerülne.

A miniszter kiemelte, hogy kétfajta ügycsoport létezik: amelyik ügyben konszenzus alakul ki a tagállamok között, arról már nem nyitnak vitát a miniszterek a tanácsban, csak döntenek róla, amelyben pedig nincs konszenzus, az kerül fel vitapontként a miniszteri tanács napirendjére.

„A hétfő esti tárgyalás azt az eredményt hozta, hogy a négyes csomag minden elemében – globális minimumadó, Ukrajnának folyósítandó hitel, magyar helyreállítási terv és a magyar jogállamisági eljárás – konszenzusra jutottak, és így döntésre készen kerül fel a legközelebbi tanácsülés napirendjére” – mondta Navracsics Tibor, jelezve, hogy a kérdésekben már nincs szükség vitára, csak szavazás lesz.

„99,9 százalékban megvan a megállapodás, csak egy szavazási aktus kell”

– tette hozzá az uniós pénzekről folyó tárgyalásokon a magyar kormányt képviselő politikus.

A globális minimumadó esetében Magyarország visszavonta a vétóját, de most Lengyelország kért gondolkodási időt, ez nem hátráltatja azonban a magyar támogatások ügyét, mert a közös döntés után a négy csomag már nem érinti egymást.

A kérdésre, hogy mikor kerülhet végleg pecsét a Magyarországnak járó források ügyére, Navracsics Tibor azt mondta, a döntésnek kell megszületnie december 31-ig.

„Még a héten van általános ügyek tanácsa, ott is napirenden lehet, de bő egy héten belül mindenképpen pecsét kerülhet a partnerségi megállapodásra a helyreállítási alap és a kohéziós források esetében is” – mondta. A helyreállítási tervnél az Európai Bizottságnak kell döntenie még, utána jöhet a dokumentumok aláírása. Ezt korábban Ursula von der Leyen bizottsági elnök és az adott ország kormányfője jegyezte, de Navracsics Tibor úgy tudja, hogy az elnök nem szándékozik Budapestre jönni, így várhatóan ő fogja aláírni a partnerségi megállapodást Paolo Gentilonival, az Európai Bizottság gazdaságpolitikai biztosával.

A miniszter szerint az ügyben a közvetlen szereplők mindegyike elégedett lehet, ugyanakkor lehetnek olyanok, akikben „maradt tüske”, úgy véli, hogy

például az Európai Parlament baloldali képviselői éles támadást fognak indítani a megállapodás ellen.

Navracsics Tibor úgy látja, hogy a megegyezés érdekében igazán egyik félnek sem kellett engednie, csak kommunikációs pozíciókat váltottak. A bizottság szerinte azért nem engedett, mert eleve kimondta a magyar helyreállítási programról, hogy kiváló minőségű, és elfogadásra javasolta, míg a jogállamisági eljárásban azért nem veszített, mert a három operatív program esetében a 65 százaléknyi visszatartott forrás alig változott, 55 százalék lett.

A miniszter olvasatában a magyar kormány sem engedett, mert a globális minimumadó elfogadása továbbra sem okoz adóemelést, a tanács megerősítette, hogy a magyar iparűzési adó megfelel a globális minimumadó feltételeinek, így nem kell új adót bevezetnünk. Az ukrajnai hitel esetében pedig azzal, hogy a bizottság arra kapott felhatalmazást, hogy az uniós költségvetés maradványainak terhére vegyen fel hitelt, nem bővül az uniós adósságállomány, ami a magyar fél feltétele volt.

Arról, hogy mikor és milyen uniós pénz érkezhet, Navracsics Tibor azt mondta, hogy a kifizetések többsége utófinanszírozás, a befogadott pályázatok és az elkészült projektek alapján lehet benyújtani a számlákat, addig ezeket a nemzeti költségvetésből finanszírozza a kormány.

„Januártól megnyílhat a pénzcsap, onnantól a bizottság pénzügyi rendjén múlik, hogy mikor és mennyit utal”

– mondta.

Három forrásból is érkezhet uniós pénz. A kohéziós támogatások összértéke 14 ezer milliárd forint a jelenlegi árfolyamon, ebből 4500 milliárd az agrártámogatás. A helyreállítási alapból 2300 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást hívhat le Magyarország 2026 végéig befejezett projektekre: ennek a 48 százaléka energetikai beruházás, a zöld átállást segíti, míg további 30 százalék a digitális átállást. Március végéig 25 nagy pályázati kiírás készül el, mert szűkös a határidő, és ha elindulnak a projektek, akkor lehet lehívni a pénzeket – magyarázta Navracsics Tibor.

További 3000 milliárd forintos kedvezményes hitel lehívására is lehetőség nyílik, ezt 2023 nyaráig lehet kérni. A kormány megvárja a nemzetközi környezet alakulását, és ennek fényében dönt majd, hogy kéri-e ezt a hitelt. Abban az esetben, ha felveszi a kölcsönt, szintén kell egy újjáépítési terv, a miniszter tájékoztatása szerint az előkészítő munkálatok folynak, hogy ha pozitív döntés születik, akkor ne legyen késedelem.

A magyar kormány a megállapodás érdekében eredetileg tett 17 vállalást, a kohéziós pénzek visszatartásának feloldása érdekében a Európai Bizottság 27 szupermérföldkőről beszélt, de Navracsics Tibor szerint itt csak a számítás eltérő, valójában jó részt ugyanazokról a vállalásokról van szó. Még az igazságszolgáltatás függetlenségét felvető aggályok ügyében tett vállalásokat kell teljesíteni március végéig, ebben sem volt éles ellentét, csak ez minősített többséget igényel a parlamentben, ezért hosszabb határidő – tette hozzá.

A mérföldkövek ellenőrzéséről úgy nyilatkozott, hogy ez sem végleges, folyamatos a párbeszéd a felek között, míg az ellenőrzési pontok a határidők. Kiemelte a kommunikáció fontosságát, mert sok esetben ugyanazokban a megoldásokban a különböző országokból érkezők mást érthetnek, és ezt a párbeszédben fel lehet oldani.

„Azt szeretném látni, hogy Magyarország az unió legtisztább országa legyen. Ezért sokan fölényesen megmosolyognak, de ezt egyedül a politika nem tudja megcsinálni, nem megy a gazdasági élet szereplői nélkül.

Ez egy összenemzeti gyakorlat, mindenki lásson értéket abban, hogy tiszták vagyunk. Ez kultúraváltást is jelent.

Ezt nem is feltétlenül tudja ez a generáció levezényelni, még akkor sem, ha adottak lesznek a szabályai” – mondta a miniszter, de úgy véli, a változtatások nagy része jó nekünk, rövid- és hosszú távon is. „Van, amit azért vezettünk be, mert az unió ragaszkodott hozzá, de lehet, hogy magyar kontextusban is jól működik majd az, ami máshol Európában bevált” – tette hozzá.

Az Európai Parlament görög alelnökének korrupciós ügye nagyon nagy mértékben rombolja a szervezet tekintélyét Navracsics Tibor szerint, aki az előző ciklusban európai biztosként dolgozott, ráadásul emlékeztetett arra, hogy Eva Kaili esete nem egyedi, minden korábbi ciklusból lehet példát hozni EP-képviselők korrupciós ügyeire. Szerintemás uniós intézményeknél is lehetnek letartóztatások.

„Kínos, amikor egy olyan intézmény, amely kioktat egy tagállamot, magán veszi észre, hogy szintén nem mentes a hibáktól. Az EP igyekszik izolálni Eva Kailit, ez egy személyes ügy alapvetően, az egész EP nem tehető felelőssé, de a politikai vitában felhozható, hogy bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű” – mondta Navracsics Tibor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Váratlanul Kijevbe érkezett Olaf Scholz, nagy bejelentéssel kezdte látogatását

Váratlanul Kijevbe érkezett Olaf Scholz, nagy bejelentéssel kezdte látogatását

Rendkívüli, előre be nem jelentett látogatásra érkezett hétfő reggel Kijevbe a német kancellár. A vizit meglepetést okozott a német média számára is, azzal kapcsolatban azonban szinte tejes a "konszenzus", hogy az ukrajnai háború immár a februári német parlamenti választások egyik legfőbb kampánytémájává vált.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.02. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
A háború diplomáciai megoldásáról beszélt Zelenszkij, területek átadását javasolta Stoltenberg – Híreink az orosz–ukrán háborúról hétfőn

A háború diplomáciai megoldásáról beszélt Zelenszkij, területek átadását javasolta Stoltenberg – Híreink az orosz–ukrán háborúról hétfőn

Ukrajna nem fogja tudni katonai erővel visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket, diplomáciai megoldásra van szükség – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a japán Kyodo Newsnak. Tűzszünetet javasolt Ukrajnában Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár, aki arra is kitért, hogy szerinte nem feltétlen ördögtől való dolog az, ha átmenetileg megszállva maradnak ukrán területek. Az ukrán védelmi minisztériummal jó kapcsolatot ápoló Deep State szerint elfoglalták az oroszok Novij Komárt, elvágva ezzel Velika Novoszilka északi összeköttetését az ukrán állások felé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×