Az orosz-ukrán háború megítélésének és következményei kezelésének témája mellett a migrációs politika lehet az egyik központi kérdése az EU-huszonhetek és a nyugat-balkáni hatok csúcstalálkozójának. Megfigyelők jelzésértékűnek tekintették, hogy az Európai Bizottság éppen a csúcs előtti napon mutatta be új ötpontos akciótervét a nyugat-balkáni migrációs nyomás kezelhetőbbé tétele érdekében.

Ylva Johansson belügyi EU-biztos az akcióprogram hétfői ismertetésekor emlékeztetett, hogy idén ugrásszerűen megnőtt (mintegy megháromszorozódott) a nyugat-balkáni útvonalon – de különösen Szerbia felől – az EU határaihoz érkező menekültek száma.

A Frontex adatai szerint

ebből az irányból 2022 első tíz hónapjában 281 ezer hivatalos okmányokkal nem rendelkező menekült lépett uniós területre, jelentős hányaduk Ausztriában.

Az ősz elején bizottsági részről többször hangzottak el bíráló utalások elsősorban Szerbia felé, aminek kapcsán emlékeztettek, hogy Belgrád akkor még mintegy 20 olyan harmadik országnak – köztük Oroszországnak és Fehéroroszországnak – biztosított vízummentességet, amelyeknek polgárai többnyire csak vízummal utazhatnának be az Európai Unióba. Tekintve azonban, hogy Szerbiának viszont mentességi megállapodása van az unióval, egyre többek számára vonzóvá vált a „szerb útvonal” az unióba.

A nyár óta európai bizottsági és EU-tanácsi részről egyaránt növekvő nyomás nehezedett Belgrádra, hogy hozza összehangba vízumpolitikáját az európai uniós vízumköteles-listával, máskülönben maga is elveszítheti vízummentességét. Az uniós sürgetésre válaszul a szerb kormány októberben törölte a vízummentes országok szerb listájáról Tunéziát és Burundit, majd pár nappal később Szerbia EU-nagykövetsége bejelentette, hogy „az év végéig” „jelentős mértékben” EU-konformmá teszik majd a szerb vízumpolitikát.

A keddi „Huszonhek+Hatok” tiranai csúcstalálkozóján mindezek fényében uniós részről most részletes és konkrétumokat tartalmazó beszámolót várnak majd ez ügyben a szerb küldöttségtől, miközben a kérdés voltaképpen részben releváns a térség többi országának vonatkozásában is.

Különösen fokozott figyelem követi majd,

vajon a kilátásba helyezett szerb szigorítás mikortól fog kiterjedni – ha valamikor egyáltalán – az orosz és fehérorosz viszonylatokra is.

Hétfőn Brüsszelben mindenesetre az Európai Bizottság közzétette a nyugat-balkáni térség államaira, valamint Grúziára, Moldáviára és Ukrajnára vonatkozó „ötödik vízummentességi jelentését” is, amely összességében egyelőre azt állapította meg, hogy a beutazási könnyítést élvező valamennyi országban „teljesülnek a vízummentesség előfeltételéül szabott elvárások”, azaz szigorításról egyelőre egyikük vonatkozásában sincsen szó.

Ami az új akciótervet illeti, az említett öt pont Johansson hétfői prezentációja szerint összességében arra törekszik, hogy erősítse a térség országaiban a határvédelmi készültséget, javítson a menekültek ideiglenes befogadásával, ügyük kezelésével foglalkozó állomások eszközellátottságán, illetve egységes alapokra helyezze a menekültstátuszra jogosult, illetve az ettől elutasított érkezők kezelését.

További fontos cél az embercsempész-hálózatok felszámolását célzó erőteljesebb fellépés, beleértve az európai uniós ügynökséggel, a Frontexszel való fokozottabb együttműködést. November 3-án egyébként az EU belügyi biztosa találkozott a nyugat-balkáni „hatok” tárcavezetőivel, akikkel közös „csempészellenes operációs partnerség” indításáról döntöttek, amelynek munkájába bekapcsolódhat az EU közös bűnüldöző szervezete, a Europol is.

Kiemelt prioritás emellett, hogy a térség országai törekedjenek mielőbb minél több „migránsforrás” országgal visszafogadási megállapodást kötni – jelezte a továbbiakban Johansson az akcióterv bemutatásakor, ami egyúttal

újra kiemelt hangsúlyt helyezett az európai uniós és a nyugat-balkáni vízumpolitikák harmonizálásának a szükségességére.

A bizottsági papír az utóbbi kapcsán külön leszögezte, hogy ennek elmaradása óhatatlanul növeli a térségből uniós területre érkező illegális bevándorlók számát, és ami viszont nem maradhat hatás nélkül az EU–nyugat-balkáni együttműködésre sem.

Az EU amúgy 2009 óta biztosít vízummentes beutazást montenegrói, szerb és észak-macedóniai állampolgároknak. Ugyanez albánoknak és bosznia-hercegovinaiaknak 2010 óta lehetséges, míg moldávok 2014, grúzok és ukránok 2017 óta léphetnek vízum nélkül uniós területre.

A Politico egyúttal megjegyezte, hogy jól lehet, jelentősen nőtt a migrációs nyomás a Nyugat-Balkán felől, az idei bevándorlórekord a háborús helyzetből adódóan ukrán relációból származik: idén összesen mintegy 5,3 millió személy kért európai uniós országban menekült státuszt, közülük 4,7 millióan Ukrajnából érkeztek.

(Nyitóképünkön Edi Rama albán miniszterelnök az Associated Press amerikai hírügynökségnek nyilatkozik Tiranában 2022. december 5-én. Másnap az albán fővárosban tartják az Európai Unió és nyugat-balkáni országok csúcstalálkozóját.)