Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Az orosz parlamenti alsóház, az Állami Duma plenáris ülése Moszkvában 2020. január 23-án. Az alsóházban megkezdődött a Vlagyimir Putyin orosz elnök január 15-i beszédében bejelentett alkotmánymódosító javaslat vitája.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

A moszkvai parlament jóváhagyta a hódításokat

Ratifikálta az Állami Duma alsóháza a négy, orosz ellenőrzés alá került ukrajnai régió Oroszországhoz való "csatlakozásáról" szóló szerződéseket.

A képviselők egyszerre, egyhangúlag szavazták meg a Donyecki és a Luhanszki Népköztársasággal, valamint a Herszon és a Luhanszk megyével megkötött szerződést. Vjacseszlav Vologyin házelnök Telegram-bejegyzésben közölte, hogy az Oroszországi Föderációnak immár 89 közigazgatási egysége van.

A ratifikálást követően az ülésteremben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter gratulált a négy régió képviselőinek, és kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a felsőház is meg fogja szavazni a "csatlakozásukat". A voksolást megelőzően Lavrov egyebek között arról beszélt az alsóház rendkívüli plenáris ülésén, hogy Oroszország nem távoli országokban zajló, kitalált történetekre reagál, hanem megvédi határait, és "valódi népirtástól" oltalmazza meg a népét.

Az orosz diplomácia vezetője azt hangoztatta, hogy Washington maga alá gyűrte a kollektív Nyugatot, Ukrajnát pedig az Oroszország elleni harc eszközévé tette. Lavrov szerint Hitler is ezt tette egykor Európa országaival, hogy megtámadja a Szovjetuniót.

A miniszter az állította, hogy a Kijevből érkező, egyre erősödő életveszélyes fenyegetések ellehetetlenítették a négy régió számára az Ukrajnán belül létezést.

Mint mondta, e területeknek az Oroszországi Föderáció részévé válása "az orosz területek újraegyesítésének logikus folytatása volt".

Lavrov szerint az ukrán fegyveres erők és a "nacionalista alakulatok" harcosai büntetlenül gyilkolták a Donyec-medence és a szomszédos régiók lakosait csak azért, mert nem voltak hajlandók támogatni a kijevi "neonáci" rezsimet, és úgy döntöttek, hogy kiállnak alkotmányos jogaikért.

A négy régiónak az Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazását, valamint a területek annektálását egyetlen külföldi kormány sem tekinti legitimnek.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×