Infostart.hu
eur:
388.42
usd:
331.51
bux:
109466.82
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Az orosz parlamenti alsóház, az Állami Duma plenáris ülése Moszkvában 2020. január 23-án. Az alsóházban megkezdődött a Vlagyimir Putyin orosz elnök január 15-i beszédében bejelentett alkotmánymódosító javaslat vitája.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

A moszkvai parlament jóváhagyta a hódításokat

Ratifikálta az Állami Duma alsóháza a négy, orosz ellenőrzés alá került ukrajnai régió Oroszországhoz való "csatlakozásáról" szóló szerződéseket.

A képviselők egyszerre, egyhangúlag szavazták meg a Donyecki és a Luhanszki Népköztársasággal, valamint a Herszon és a Luhanszk megyével megkötött szerződést. Vjacseszlav Vologyin házelnök Telegram-bejegyzésben közölte, hogy az Oroszországi Föderációnak immár 89 közigazgatási egysége van.

A ratifikálást követően az ülésteremben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter gratulált a négy régió képviselőinek, és kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a felsőház is meg fogja szavazni a "csatlakozásukat". A voksolást megelőzően Lavrov egyebek között arról beszélt az alsóház rendkívüli plenáris ülésén, hogy Oroszország nem távoli országokban zajló, kitalált történetekre reagál, hanem megvédi határait, és "valódi népirtástól" oltalmazza meg a népét.

Az orosz diplomácia vezetője azt hangoztatta, hogy Washington maga alá gyűrte a kollektív Nyugatot, Ukrajnát pedig az Oroszország elleni harc eszközévé tette. Lavrov szerint Hitler is ezt tette egykor Európa országaival, hogy megtámadja a Szovjetuniót.

A miniszter az állította, hogy a Kijevből érkező, egyre erősödő életveszélyes fenyegetések ellehetetlenítették a négy régió számára az Ukrajnán belül létezést.

Mint mondta, e területeknek az Oroszországi Föderáció részévé válása "az orosz területek újraegyesítésének logikus folytatása volt".

Lavrov szerint az ukrán fegyveres erők és a "nacionalista alakulatok" harcosai büntetlenül gyilkolták a Donyec-medence és a szomszédos régiók lakosait csak azért, mert nem voltak hajlandók támogatni a kijevi "neonáci" rezsimet, és úgy döntöttek, hogy kiállnak alkotmányos jogaikért.

A négy régiónak az Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazását, valamint a területek annektálását egyetlen külföldi kormány sem tekinti legitimnek.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×