Infostart.hu
eur:
366.32
usd:
326.83
bux:
143233.8
2026. október 7. szerda Amália
Nyitókép: Pixabay

LMBTQ-aktivistákat ítéltek halálra Iránban

A 31 éves Zahra Seddiqi Hamedanit és a 24 éves Elham Choubdart "korrupció" vádjában találta bűnösnek egy bíróság.

A homoszexualitást és a kereszténységet népszerűsítették, valamint iszlámellenes médiával álltak kapcsolatban az elítéltek: a Hengaw Emberjogi Szervezet szerint ezekkel a vádakkal illették az aktivistákat. Irán halálos ítéletüket megerősítette, de az állam szerint emberkereskedelem és nem aktivizmus volt a vád – írja a BBC.

"Az interneten megjelent hírekkel és az ott terjesztett pletykákkal ellentétben ezt a két személyt azzal vádolták, hogy nőket és fiatal lányokat csapott be, és a régió egyik országába csempészte őket" – jelentette a Mizan című igazságügyi hírportál.

Megpróbált elszökni Iránból

A Norvégiában bejegyzett Hengaw szerint Seddiqi Hamedani, más néven Sareh a Törökországgal és Irakkal is határos Nyugat-Azerbajdzsán tartományban található, többségében kurdok lakta Naqadeh városából származik. Az Amnesty International szerint "nemi szempontból nem konform emberi jogi aktivistaként" jellemezhető , akit valós vagy vélt szexuális irányultsága és nemi identitása, valamint a közösségi médiában közzétett, az LMBTQ-jogok védelmében tett bejegyzései és nyilatkozatai miatt vettek őrizetbe.

2021 októberében Sareh Törökországba próbált menekülni, ám ekkor

az Iszlám Forradalmi Gárda fogságába esett.

53 napra tűnt el, ez idő alatt szóbeli bántalmazással kísért kihallgatásokon vett részt. A gárda egy ügynöke állítólag azzal fenyegette, kivégzik, és elveszik tőle két kiskorú gyermekének felügyeleti jogát.

Januárban Urmiában, Nyugat-Azerbajdzsán legnagyobb városában állították bíróság elé. Az Amnesty szerint azzal vádolták, hogy "korrupciót terjesztett" többek között a homoszexualitás népszerűsítésével, az ellenséges médiával való kommunikációval és a kereszténység népszerűsítésével.

Ezt tette valójában Hamedani

Az Amnesty szerint az első két vádpontot azért emelték, mert Hamedani nyilvánosan kiállt az LMBTQ-emberek mellett a közösségi médiában, illetve megjelent egy BBC-dokumentumfilmben, amely az őket érintő diszkriminációt mutatta be. Az iráni törvények szerint az azonos neműek szexuális kapcsolata bűncselekménynek számít, a büntetési tételek a korbácsolástól a halálbüntetésig terjednek.

A kereszténység népszerűsítésével azért vádolták, mert keresztet viselt nyakláncán és néhány évvel ezelőtt templomba járt Iránban

– ezt azok nem tehetik meg az országban, akiket nyilvánosan nem ismerik el keresztényként.

"Szeretném, ha tudnátok, mekkora nyomást kell elviselnünk nekünk, LMBTQ-embereknek. Az életünket kockáztatjuk az érzelmeinkért, de meg fogjuk találni igazi önmagunkat... Remélem, eljön a nap, amikor mindannyian szabadon élhetünk az országunkban. Én most a szabadság felé utazom... Ha nem érem el, akkor is az életemet adtam ezért az ügyért" - mondta abban a videóban, amit azelőtt készített, hogy megpróbálta elhagyni Iránt.

lham Choubdarral kapcsolatosan további információkat nem osztott meg az Amnesty International.

A németországi székhelyű Iráni Leszbikus és Transznemű Hálózat szintén megerősítette a két aktivista halálos ítéletét, és felszólította a külföldi kormányokat, hogy

gyakoroljanak nyomást Iránra szabadon bocsátásuk érdekében.

"Ez az első alkalom, hogy egy nőt szexuális irányultsága miatt halálra ítéltek Iránban" - mondta Shadi Amin szóvivő az AFP hírügynökségnek.

Címlapról ajánljuk
Totyik Tamás: még messze van a tanársztrájk, de figyelik a 2027-es költségvetést

Totyik Tamás: még messze van a tanársztrájk, de figyelik a 2027-es költségvetést

Ha nem lesz benne a jövő évi költségvetésben a béremelés, akkor fog további figyelemfelhívó lépéseket tenni a Pedagógusok Szakszervezete – hangsúlyozta az InfoRádióban az érdekképviselet elnöke. Totyik Tamás azt is mondta, hogy a párbeszéd elindult az oktatási tárcával, az egyik felmerült kérdés, amelyet tisztázni kell az, hogy kié legyen az iskola. Ezt a témát feszegette a Pedagógusok Szakszervezetének konferenciája is.

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×