Bodo Ramelow, aki a Baloldal Pártja (Die Linke) tekintélyes politikusa, pártja nevében arra tett javaslatot, hogy a megélhetési válság és a növekvő infláció miatt az egykori keletnémet hétfői tüntetések mintájára tartsanak tiltakozó megmozdulásokat az országban.

Az egykori NDK-ban a lipcsei Szent Miklós-templom történelmi falai közt már a nyolcvanas évek kezdetén minden hétfőn összegyűltek a békéért imádkozó keresztények. Az évtized végére ezek az összejövetelek a kommunista keletnémet vezetés elleni politikai demonstrációvá váltak. 1989. szeptember 4-én a hétfői békeima után a lipcseiek a Szent Miklós-templom előtt kezdtek békés demonstrációba, majd a Karl Marx térre vonultak, ahol a szabad utazáshoz való jogot, a demokráciát és az elnyomó kommunista kormányzattal szemben egy nép által választott szabad kormányt követeltek.

A lipcsei demonstráció híre futótűzként terjedt szét az országban, és más NDK-s nagyvárosokban is a kommunista hatalom elleni tüntetésekbe kezdtek.

A hagyományos hétfői tüntetések az egykori NDK-ban zajlott békés forradalom jelképei voltak.

Hatásukra 1989. november 9-én a berlini fal végleg leomlott, és a keletnémet kommunista rezsim megbukott.

Ramelow – mint arról a Der Spiegel beszámolt – most arra szólította fel az embereket, hogy minden hétfőn az utcán tiltakozzanak a növekvő energiaárak és az infláció miatt. Az egykori keletnémet tartomány vezetője ugyanakkor óvott attól, hogy a tiltakozás a jobboldali radikálisokkal való közös üggyé váljon.

Ramelow szociális tiltakozásokról beszélt, és többször is felszólított a szélsőjobboldali szervezőktől távolságtartásra. Emlékeztetett arra, hogy radikális jobboldali csoportok az egykori hétfői tüntetések felújítását tűzték zászlajukra, amikor a koronavírus-járvány csúcspontján az oltási kampány ellen tiltakoztak.

2004-ben az akkori Schröder-kormány idején bevezetett Agenda 2010 néven ismert megszorító intézkedések nyomán szintén hasonló hétfői tiltakozásokra került sor. De már akkor is vitatott volt a keletnémet békés forradalmi megmozdulásokra emlékeztető elnevezés.

2015-ben a radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) szervezett hasonló hétfői tüntetéseket a bevándorlás ellen, majd 2021-ben a járvány visszaszorítását célzó intézkedések, mindenekelőtt az oltási kampány ellen.

Ramelownál keményebben fogalmazott a Die Linke elnöke, Martin Schidewan. Elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint az ilyen jellegű megmozdulások a társadalom megosztásához vezetnek. Schidewan szerint a kormánypártok osztják meg a társadalmat a lakosság többsége számára súlyos terheket jelentő antiszociális politikájukkal.

"A Baloldal Pártja arra törekszik, hogy forró ősszel tiltakozzon a szövetségi kormány szociális hidegsége ellen"

- hangoztatta a pártelnök.

A Baloldal Pártja a volt NDK területén működő Demokratikus Szocializmus Pártja nevű posztkommunista párt és a volt nyugat-németoszági Munka és Szociális Igazság Párt egyesüléséből jött létre 2007-ben. A párt a 2021 szeptemberében tartott parlamenti választások eredményeként bejutott ugyan a Bundestagba, de támogatottsága jelentősen csökkent.