eur:
411.19
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Oil and Gas Industry Worker. Engineer working on pipeline equipment for oil and gas company.
Nyitókép: Zoran Orcik/Getty Images

Máris tovább dőlt a gázdominó Európában

Oroszország annyival kevesebbet szállít már Németországnak, hogy már nem jut a franciáknak. Közben az olaszok felé is tovább csökkent a mennyiség. Körkép a földgáz- és LNG-szállításokról.

Mint arról az Infostart is beszámolt, Oroszország két ütemben jelentősen csökkentette a Németországnak szállított földgázt, és visszavett az Olaszországnak szállított mennyiségből is.

Pénteken a francia GRTgaz szolgáltató közölte, hogy még szerdán teljesen leállt a Franciaország és Németország közötti gázszállítás. A csőhálózaton keresztül már 2022 eleje óta kevés gázt szállítottak, a lehetséges kapacitásnak alig 10 százalékát. A szolgáltató a leállást azzal indokolta, hogy már nem kapnak elég szénhidrogént Oroszországból – írta a Reuters hírügynökség alapján a vg.hu.

A cég hozzátette: nincs ellátási veszély Franciaországban és a nyári fogyasztás már teljes mértékben biztosított. A Németország felőli leállást pedig a Spanyolország felől érkező gázszállítás növelésével oldják majd meg. Franciaország gázszükségletének kevesebb mint negyedét fedezi Oroszországból származó gázimportból. Az ország lényegesen kevésbé függ az orosz gáztól, mint más európai államok, és négy cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminállal rendelkezik. Emellett Franciaország villamosenergia-termelésének 70 százaléka atomenergiából származik, és sok francia háztartást fűtenek árammal.

Pénteken az is kiderült, hogy csak a szerződött gázmennyiség felét fogja megkapni az olasz Eni a Gazpromtól. Eredetileg nagyjából 63 millió köbméter gáznak kellene jönnie naponta - írta a hvg.hu. Szerdán a rendelt mennyiségnél 15 százalékkal, csütörtökön pedig 35 százalékkal kevesebbet szállított az orosz fél.

Az MTI összefoglalója szerint Németországba már csak a szerződött mennyiség 60 százalékát szállítja a Gazprom az Északi Áramlat-1 vezetéken.

A németországi gázszállítások csökkentését technikai okokkal indokolta a Gazprom. Az Északi Áramlat-1 vezetéken ugyanis az elvégzendő gépészeti karbantartási munkákat a Gazprom állítása szerint a Siemens nem fejezte be. A Siemens pedig közölte, hogy az Oroszország ellen életbe léptetett szankciók miatt nem tudja leszállítani a karbantartás alatt álló berendezéseket.

Az Északi Áramlat-1 gázvezetéken évi rendes - előre bejelentett - karbantartást végeznek július 11. és 21. között, amikor teljes egészében leállítják a szállításokat.

A Gazprom elméletileg növelhetné az Ukrajnán keresztül történő gázszállítást, hogy pótolja az Északi Áramlat-1 szállításainak kiesését, de egyelőre nincs jele annak, hogy ezt megtenné.

Ráadásul a Jamal-Európa gázvezetéken keresztül december közepe óta kelet felé áramlik a gáz; Németország szállít Lengyelországnak gázt. Lengyelország államosította az Oroszországból Fehéroroszországon át Németországba tartó gázvezetéknek a területére eső szakaszát.

A német gázvezeték-üzemeltető, a Gascade adatai szerint pénteken nőtt a keletre irányuló gázáramlás a Jamal-Európa gázvezetéken keresztül Lengyelországba Németországból. A német-lengyel határon lévő Mallnow mérési ponton péntek reggelre 5,1 millió kWh/h-ra emelkedett a kilépő földgázenergia a csütörtöki 4,5 millió kWh/h-ról - derült ki az adatokból.

Az erős cseppfolyósított földgázimportnak köszönhetően a tárolási szintek idén Európa-szerte emelkedtek. Az ING Research elemzői szerint az EU egészében a készletek jelenleg 52 százalékban telítettek, ami alig marad el az ötéves átlagtól, és meghaladja a tavaly ilyenkor mért 43 százalékos szintet. "Egy elhúzódó kiesés azonban aggályos lehet azzal kapcsolatban, hogy az EU képes lesz-e elegendő tárolóhelyet kialakítani a következő fűtési szezonra" - mondták. "Aggasztó" jelnek nevezték, hogy a tárolási szintek ezen a héten április óta először csökkentek.

Az Egyesült Államok nem képes pótolni a kieső európai gázszállításokat. Egy múlt heti robbanás miatt ugyanis egy jelentős texasi LNG-exportterminál szeptemberig nem üzemel, és onnantól kezdve 2022 végéig csak részlegesen fog működni. A kikötő az amerikai LNG-export 20 százalékát kezeli és az európai piacok legfőbb ellátója.

Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy a kontinens gazdasága recesszióba kerülhet, ha az orosz gázszállítások leállnak, bár ez eddig nem történt meg.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×