Szűcs Anita kevéssé a reformra vonatkozó végső jelentés tartalmát, illetve az eredmények felsorolását tartja nagy eredménynek, hanem azt, hogy a konferencia hatására, ha nem is nagy mértékben, de kimutathatóan csökkent az euroszkepszis az uniós tagországokban. Szerinte az utóbbi egy évben – bár ez korábbra is tehető, hiszen a nemzeti panelek már korábban is folytak – valóban megszólítva érezhették magukat az európai emberek, miután számos, valódi problémát jelentő témát vitattak meg. Mindezt pedig az Eurobarometer felmérése is alátámasztja – tette hozzá.

Nemcsak az az elit érezhette megszólítva magát, amely foglalkozik egyáltalán az európai szintű politikai kérdésekkel, hiszen nagyon tudatosan válogatták össze a konferenciasorozat részvevőit, akik aztán a javaslatokat megtárgyalhatták, illetőleg hozzá is tehettek. Szűcs Anita emlékeztetett, hogy volt egy digitális platform, amely mindenki számára nyitott volt, továbbá voltak különböző – nemzeti és európai – reprezentatív panelek. Arra is nagyon tudatosan vigyáztak, hogy a részvevőknek az egyharmada fiatal, azaz 16 és 25 év közötti legyen. Ők voltak azok, akik a beérkezett ajánlásokat továbbgondolták, illetve 2021 áprilisa és 2022 áprilisa között további javaslatokat dolgoztak ki.

Ami az EU egyhangú döntéshozatali rendszerének esetleges kivezetését illeti, a Corvinus oktatója szerint régóta vannak erre vonatkozó kezdeményezések, de ez egy nagyon nehéz kérdés, ezért ebben nem várható gyors válasz. Bár egyes vélemények szerint ez nem áll mindenki érdekében, mondván, hogy akkor csorbulhat a „kicsik” érdekérvényesítő képessége, Szűcs Anita arra hívta fel a figyelmet, hogy a huszonhetek Európájában már nem teljesen ugyanazok a hangsúlyok, mint a hatok Európájában voltak. Hozzátette:

a kisállami érdekérvényesítésnek sokkal átfogóbb és hagyományos eszközei kerültek be az Európai Unió napirendjébe

is, köztük a „napirenden tartás” politikája. Példaként az egykori gyarmattartó nagyhatalmat, Belgiumot említette, mely önmagában kis államként nem bír nagy súllyal az Európai Unióban, saját Afrika-politikáját, afrikai érdekeit viszont azzal tudta „életben tartani”, hogy soros elnökként napirendre tűzött olyan kérdéseket, amelyek számára fontosak voltak.

Az uniós konferencia eredményeként nyolc olyan terület van, ahol nagyon konkrét célkitűzéseket, intézkedéseket neveztek meg a végső jelentésben. A javaslatcsomagban nem általános elvek kerültek megfogalmazásra, például, hogy jó lenne erősebb gazdaság, hanem egzakt módon meg is van határozva, hogy mit kell tenni ennek eléréséhez – magyarázta Szűcs Anita, megjegyezve, hogy több mint háromezer intézkedésjavaslat született. A területek:

• az erősebb gazdaság
• az európai demokrácia
• az éghajlatváltozás,
• az egészségügy
• a külpolitika
• az ifjúsági és sportügyek
• a digitális átállás

Bár a konferenciasorozat hamarabb indult, mint ahogyan Oroszország megtámadta volna Ukrajnát, végül mégis hatással volt rá. A Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója szerint egyrészt megerősödött, illetve megnőtt azoknak a javaslatoknak a száma a vita során, amelyek a demokratikus értékek, a jogállamiság megerősítését célozzák. A másik, hogy a konferenciasorozat során meghallgattak ukrán állampolgárokat és parlamenti képviselőket is, és ezeket figyelembe véve fogalmazták meg a saját javaslataikat azzal kapcsolatban, hogy kell-e az Európai Uniónak fellépni a háborúval kapcsolatban.