Infostart.hu
eur:
385.48
usd:
327.75
bux:
109761.83
2025. december 16. kedd Aletta, Etelka
Nyitókép: www.ogyk.hu/hu

Németország bepereli Olaszországot

A második világháborús egyéni kártérítési ügyek engedélyezése miatt indul a per.

Németország bepereli Olaszországot az ENSZ Nemzetközi Bíróságán (IJC), amiért továbbra is lehetővé teszi a második világháborús német háborús bűnök áldozatainak, hogy jóvátételt követeljenek bíróságon - jelentette a hétvégén a német sajtó.

A lépés közvetlen kiváltó oka az, hogy egy olasz bíróság náci háborús bűncselekmények miatt járó kártérítés forrásának előteremtésére május 25-ig elrendelheti olyan római ingatlanok árverezését, amelyekben német intézmények működnek. Köztük van a Goethe Intézet olaszországi központja, az 1829-ben éppen Rómában alapított német régészeti intézet (DAI) és az 1888-ban ugyancsak Rómában alapított német történeti intézet (DHI).

Ennek megakadályozására Németország ideiglenes jogvédelmet kért az IJC-n.

Az ügy háttere az IJC egyik, 2012-ben született döntése, amelynek értelmében Németország eleget tett a náci rezsim idején Olaszországban elkövetett bűncselekmények miatti jóvátételi kötelezettségének, ezért az államokat megillető mentesség - szuverén immunitás - elve alapján érvénytelenek az ilyen ügyekben magánszemélyek javára, Németország terhére hozott ítéletek.

Az olasz alkotmánybíróság azonban 2014-ben kimondta, hogy háborús vagy emberiesség elleni bűncselekmények esetében nem alkalmazható az állami mentesség elve, vagyis a náci diktatúra áldozatai vagy hozzátartozóik továbbra is perelhetik Németországot kártérítésért, az ilyen pereket kizáró szabályozás pedig alkotmányellenes.

Időközben nagyjából 25 ilyen eljárás indult olaszországi bíróságokon.

A ZDF német országos köztelevízió az összeállításában kiemelte, hogy a náci rezsim külföldi áldozatainak a második világháború után sokáig kellett várniuk a jóvátételt rendező politikai megállapodásra. Az első, úgynevezett globális megállapodásokat 1959 és 1964 között kötötte az akkori Nyugat-Németország európai partnerekkel. Olaszországgal a megegyezést 1961-ben írták alá. Az 1963-ban életbe lépett egyezmény alapján 40 millió márka jár azoknak az olaszországi áldozatoknak - haláluk esetén a hozzátartozóiknak - , akiket "faji, hitbeli vagy ideológiai okokból" üldözött a nemzetiszocialista rendszer, és akik "szabadságukban vagy egészségükben kárt szenvedtek".

A ZDF műsorában rámutattak arra is, hogy a német hadsereg (Wehrmacht) és a náci párt fegyveres szervezete (SS) "sok embert gyilkolt meg a második világháborúban Olaszországban".

Címlapról ajánljuk
Elemző: jó vétel volna a szerbiai finomító, a Mol pedig megfelelő szereplő lenne az üzlethez

Elemző: jó vétel volna a szerbiai finomító, a Mol pedig megfelelő szereplő lenne az üzlethez

Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta, hogy bár a versenytársak és az ár sem megismerhető a Lukoil szerbiai távozásakor, de maga a csomag, amelyhez a vevő déli szomszédunknál hozzájuthat, további piacokhoz is kaput nyithat, túl azon, hogy Szerbia kőolaj-ellátási jogát megszerezné.

Döntött az EU: kiderült, mi lesz a benzines és dízel autókkal 2035 után

Stéphane Séjourné iparpolitikáért felelős uniós biztos hangsúlyozta: az EU klímacéljai változatlanok maradnak. Mint mondta, az Európai Bizottság „pragmatikus, mégis a klímacélokkal összhangban álló megközelítést” választott, amely egyúttal „életmentő” lehet az európai autóipar számára.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×