eur:
408.04
usd:
375.16
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
European Union flags in front of the blurred European Parliament in Brussels, Belgium
Nyitókép: artJazz/Getty Images

Fóris György: Az Európai Bizottság nem akarja megbüntetni Magyarországot

Az ELTE Politikatudományi Intézet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem külső oktatója szerint az Európai Bizottság nem akarja megbüntetni Magyarországot, nem azért indította a jogállamisági eljárást. Fóris György az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában azt mondta: konkrét tényekkel igazolt, az Európai Unió által kifogásolt rendszerek működésével összefüggésben kérnek magyarázatokat.

Mint az Infostart is hírül adta, az Európai Bizottság alelnöke bejelentette, hogy elindították az uniós pénzek védelmét szolgáló mechanizmust Magyarország ellen. A mechanizmus az uniós pénzek védelmét szolgálja, egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen szerdán délelőtt a következő problémás területeket nevezték meg: a közbeszerzések, az európai költségvetések végrehajtása, az auditok, a monitoring, az elszámolási eljárás, a transzparencia, a csalások megelőzése, a korrupció. Az Európai Bizottság „első értesítését” már megkapta a magyar kormány, erősítette meg a szerdai napon Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki a csütörtöki Kormányinfón egyebek mellett azt mondta, válaszoltak mindenre, nincs más hátra, mint előre, alá kell írni a megállapodást.

Fóris György az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának nyilatkozva elmondta: ilyenkor az érintett országnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válasszal szolgáljon az Európai Bizottság kondicionalitási levelére. További egy hónapon át vizsgálhatják Brüsszelben, hogy meggyőző-e a válasz tartalma. Ha ennek ellenkezőjére jut az Európai Bizottság, egy második levelet fog címezni, jelen esetben a magyar kormányhoz, amiben már konkretizálni fogja a szerinte fennálló és korrigálásra szoruló dolgokat.

Hangsúlyozta: a „táncrendet” mindenképpen kötelező betartani, tehát nem fordulhat elő, hogy a testület rögtön a folyamat végére ugrik, mondván, bizonyítottnak érzi, hogy a tagállam megszegett valamit, amiért azonnal ki is ró valamilyen büntetést. Az Európai Bizottság a bizonyítékokkal alátámasztott levélben az észrevételek mellett legfeljebb azt jelezheti, hogy fölösleges a tagállami „mellébeszélés”, mert pontosan tisztában van a helyzettel – ami a szakértő szerint lehet akár egy eljárásbeli taktika része is, hogy már az elején kiteregetik a kártyákat. De mindez azon a tényen nem változtat, hogy az EB-nek értesítenie kell a tagországot, amire az reagálni fog, és ha ez nem oszlatja el a kétségeket, következhet az erőteljesebb figyelmeztetés, valamint módosítási kérés. Ha ekkor sem változtat a tagország, akkor kezdhet a folyamat átlépni – fokozatosan – abba a szakaszba, ahol a bizottság már ténymegállapítást tehet arról, hogy a tagország eltért a közös szabályoktól és ezt a bizottság bizonyítottnak érzi – magyarázta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem külső oktatója.

Fóris György a félreértések és tévhitek eloszlatása végett leszögezte:

az Európai Bizottság egyetlen területen büntethet - mert erre a tagországok felhatalmazták -, mégpedig a versenyjogi kérdésekben,

de az piaci ügy.

Arra a kérdésre, hogy az EB Magyarországot az Európai Ügyészséghez való csatlakozás felé tereli-e, kijelentette, hogy a kettő nem feltétlenül függ össze. Vannak elvárások a bizottság részéről abban a tekintetben, hogy miként lehet az európai közösségi pénzek jogtiszta felhasználását megvédeni a tagállamokban. A közegyetértés az EU és a tagországok nagy többsége között az, hogy az egyik ilyen garancia az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, de ez nem kötelező. Ha valaki bizionyítani tudja, hogy az uniós pénzek jogtiszta elköltését más eszközzel is biztosítani tudja, akkor azt nem lehet megkérdőjelezni.

A mostani eljárás a többi uniós pénzellenőrző folyamathoz képest (például a kötelezettségszegési eljáráshoz képest) egy preventív, megelőző folyamat - erről ebben a cikkünkben írtunk részletesen. Röviden azt jelenti, hogy bizonyos információk alapján az EU azt vélelmezi, hogy az a tagállami környezet, ahova az unós pénzek érkeznek, valamiért nem megfelelő. A környezet szó alatt itt sokféle dolgot érthetnek, például lehet

  • az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos szabályzat vagy intézmény,
  • hatósági felügyeleti rendszerek közötti nem kellő illeszkedés,
  • az igazságügyi rendszer pénzfelhasználási vagy nyomon követési rendszere,
  • visszamenőlegesen bizonyított helytelen közpénzfelhasználás, ami mögött korrupció vagy visszatérő kliensek megkérdőjelezhető támogatása húzódik meg.

Mivel még a közösségi pénzek átutalását megelőző folyamatról van szó, megkövetelnék a tagállamtól, hogy változtasson az unió által kifogásolt dolgokon, és ha az megtörténik, akkor kezdik az összegeket folyósítani - magyarázta Fóris György

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×