Az elnökválasztás első fordulóját április 10-én tartották. Tizenkét jelölt mérettette meg magát, de Macronon és Le Penen kívül még két indulónak volt némi esélye arra, hogy bejusson a második fordulóba. Az egyik a szélsőjobboldali Éric Zemmour, a másik pedig a szélsőbaloldal jelöltje, Jean-Luc Mélenchon volt.

Közülük Mélenchon volt az, aki csaknem meglepetést okozott. A papírforma ugyan beigazolódott, mert Macron a szavazatok 27,6 százalékát, míg Le Pen a voksok 23,4 százalékát szerezte meg. de nem sokkal maradt le mögötte Mélenchon, aki 21,95 százalékkal lett harmadik. Nem csoda, hogy az első forduló óta a szakértőket mindenekelőtt az foglalkoztatta, hogy

Mélenchon hívei Macron és Le Pen közül kire szavaznak majd, illetve egyáltalán milyen arányban járulnak az urnákhoz.

Maga Mélenchon, akinek radikális baloldali mozgalma az Engedetlen Franciaország nevet viseli, nem öntött tiszta vizet a pohárba. Ő ugyanis csak arra szólította fel támogatóit, hogy ne szavazzanak Le Penre, arra azonban egyetlen szóval sem utalt, hogy Macronra kellene voksolniuk. A legfrissebb felmérések szerint a Mélenchon-tábor egyharmada Macronra adná le voksát, fele ugyanakkor el sem megy szavazni.

A vasárnapi "döntő" előtti, legnagyobb érdeklődéssel várt esemény a hivatalban lévő elnök és kihívója televíziós vitája volt. Őt évvel ezelőtt a hasonló tévévitát Macron nagy fölénnyel nyerte. A tévénézők többsége szerint most is Macron volt a meggyőzőbb. 59 százalékuk rá, míg 39 százalék Marine Le Penre voksolt.

Mindketten a már korábbról ismert lapokat játszották ki. Macron mindenekelőtt az "oroszbarátságot" és a Vlagyimir Putyinhoz való "közelséget" rótta fel Le Pennek. A hivatalban lévő elnök azzal vádolta ellenfelét, hogy szoros kapcsolatokat ápol az orosz rezsimmel, és egy orosz bank hitelezte kampányát.

A jobboldali szuverenista jelölt visszautasította a vádakat, azt hangoztatva, hogy nem kíván sem Moszkva, sem a Biden-kormányzat kiszolgálója lenni. Választási programjában Le Pen az ukrajnai háború után stratégiai közeledést szorgalmazott a NATO ás Oroszország között. Azt pedig megerősítette, hogy elnökké választása esetén kilépne a NATO integrált parancsnokságából. Hangsúlyozta azt is, hogy a NATO-t háborús szervezetnek tekinti, és szövetséget javasolt Oroszországgal az európai biztonsági struktúrában.

Macron második fegyvere Le Pennek az Európai Unióval kapcsolatos politikája volt. Azzal vádolta ellenfelét, hogy burkolt célja Franciaországnak az unióból történő kivezetése. A Nemzeti Tömörülés jelöltje határozottan cáfolta ezt. Öt évvel ezelőtti programjában valóban szerepelt az unióból történő kilépés, mára azonban felhagyott ezzel, mint ahogy azzal a korábbi törekvésével is, hogy Franciaország az euróövezetnek is búcsút intsen.

Ezzel szemben azzal vádolta Macront, hogy a francia érdekeket feláldozza az uniós érdekek oltárán, és állást foglalt amellett, hogy a francia jog elsőbbséget élvezzen az uniós jog felett.

Hangsúlyozta azt is, hogy megválasztása esetén az illegális bevándorlás megfékezése érdekében a francia határok mentén megszigorítaná a határellenőrzést a schengeni övezetben. Megerősítette azt is, hogy betiltaná a muzulmán fejkendő viselését nyilvános helyen, a fejkendő ugyanis "az iszlamisták egyenruhája".

Le Pen legfőbb aduja a kampányban és a televíziós vitában is az volt, hogy "emberközelinek" tüntesse fel magát, aki mindenekelőtt a megélhetéssel összefüggő problémák enyhítésére, az elesettek, a munkanélküliek támogatására helyezi a hangsúlyt.

A kampány "éles" szakaszában az Európai Parlament azzal vádolta meg, hogy ő maga és pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek a tagjai brüsszeli képviselőségük idején 600 ezer eurónyi közpénzt sikkasztottak el. A sikkasztást az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF tárta fel, és a hírek szerint az Európai Parlament az összeg visszafizetését fogja kérni. Mindez aligha jött jól Marine Le Pennek, aki visszautasította a vádat, azt állítva hogy semmifajta sikkasztásról nem volt tudomása.

Szorosabb lehet, mint 2017-ben

A francia elnökválasztást rendkívüli nemzetközi érdeklődés kíséri. Több uniós tagállam vezetője – köztük a német kancellár, a spanyol és a portugál miniszterelnök – nyíltan állást foglalt Macron mellett. Magas rangú brüsszeli diplomaták annak a nézetnek adtak hangot, hogy Emmanuel Macron újraválasztása kulcsfontosságú az Európai Unió jövője, az uniós programok megvalósítása, a tagországok együttműködése szempontjából.

Öt évvel ezelőtt az elnökválasztás május 7-én tartott második fordulóját Macron jelentős előnnyel nyerte Le Pennel szemben, az érvényes szavazatok 66,1 százalékát szerezve meg. A centrista politikus 20,75 millió szavazatot szerzett, míg Marine Le Pen 10,64 millió vokshoz jutott.

A hagyományos nagy bal- és jobboldali pártok képviselői sem 2017-ben, sem most nem jutottak be a második fordulóba.

A francia elnökválasztás győztese a közvélemény-kutatók előrejelzései szerint ezúttal is a 45. életévében lévő Emmanuel Macron lehet, de a szakértők szerint kettejük között jóval szorosabb verseny várható, mint öt esztendővel ezelőtt.

Sőt nem zárják ki azt sem, hogy az 53 éves Marine Le Pen kerekedhet felül, ennek azonban kisebb a valószínűsége. Sok függ attól, hogy Macron és Le Pen közül melyik lesz képes jobban mozgósítani saját híveit, illetve az első fordulóban "elvérzett" indulók támogatóit.

Az előrejelzések szerint mintegy 71 százalékos részvétel várható, ami csekély mértékben elmaradna az öt évvel ezelőttihez képest.

Franciaországban péntek estétől kampánycsend lép életbe. Vasárnap este az első exit poll előrejelzések este nyolc órakor várhatók.