Az ARD televízió hosszabb elemzésben foglalkozott Ursula von der Leyen ezzel kapcsolatos bejelentésével, kiemelve, hogy az Európai Bizottság elnöke a legfőbb magyarországi problémának a korrupciót nevezte.

Brüsszel azzal vádolja a magyar kormányt, hogy az uniós támogatási pénzek felhasználása nem átlátható, és nem a megfelelő csatornákon keresztül történik. Ursula von der Leyen elmondta, hogy a magyar illetékeseket tájékoztatták az eljárás pontos menetéről.

Az uniós támogatási pénzek megvonása mindazonáltal az utolsó lépés lehet.

Ahhoz minősített többségre, azaz arra van szükség, hogy legkevesebb 15 tagállam, illetve az uniós lakosság általuk képviselt legkevesebb 65 százaléka támogassa azt..

Az úgynevezett jogállamisági mechanizmus 2021 elején lépett életbe. Célja az, hogy a jogállami alapelvek megsértése bármelyik tagállamban ne maradjon büntetlenül. Az ilyen jogsértések közé tartozik az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos visszaélés is.

Ezekkel a vádakkal mindenekelőtt Lengyelországot és Magyarországot illették, de mindkét ország emiatt az Európai Bírósághoz fordult. A testület azonban februárban elutasította a két ország panaszát.

Az ARD emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament már hosszabb idő óta nyomást gyakorolt a bizottságra a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás beindítása érdekében. A bizottság azonban azt hangoztatta, hogy meg kívánja várni az Európai Bíróság állásfoglalását. Az eljárás megindításának bejelentésével ugyanakkor megvárta a magyarországi választásokat.

Az ARD-nek nyilatkozó német kormánypárti európai parlamenti képviselők az eljárás beindítását jó hírnek nevezték, de úgy vélekedtek, hogy az nem a megfelelő időben született.

Daniel Freund, a Zöldek képviselője szerint "abszolút helyes, hogy Ursula von der Leyen megindította a szankciós eljárást az Orbán-kormány jogsértései miatt". Ugyanakkor annak a nézetnek adott hangot, hogy " a magyar demokrácia számára ez túl későn született". "Az Európai Bizottság éveket késett az Orbán-kormánnyal szembeni következetes eljárás megfelelő időpontjával" – vélekedett a képviselő.

A szabaddemokrata FDP EP-képviselője, Moritz Körner úgy értékelte, hogy az eljárás bejelentése jó hír az európai demokrácia számára". Az eljárás késői aktiválásának azonban "keserű mellékíze is van"- hangoztatta a képviselő.

A Politico szintén azt emelte ki, hogy a bejelentés két nappal a magyarországi választások után született. A bizottság döntése a jogállamisági eljárás beindításáról a portál szerint olyan fordulópont, amely jelzi, hogy Brüsszel immár hajlandó fellépni a korrupcióval és a demokrácia alapelveinek megsértésével vádolt tagállamok ellen.

Noha Ursula von der Leyen több hónapig tartó halogatás után immár kész volt az eljárás beindítására, a nagy fokú bürokrácia és a várható politikai viták akadályozzák, hogy a Magyarország számára kulcsfontosságú uniós pénzek ügyében egyhamar végleges döntés szülessen.