Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: BBC

Szakértő: nincs ereje Oroszországnak egyszerre több fronton nagy erővel támadni

Jack Watling szerint Mariupol sorsára juthat Harkiv is – az oroszok ezzel próbálkozhatnak –, de a csapatokat mozgatni nem könnyű és nem is lehet gyorsan.

Jack Watling, a londoni székhelyű védelmi agytröszt, a Royal United Services Institute szárazföldi hadviseléssel foglalkozó kutatója az orosz csapatok Ukrajnán belüli mozgását értékelte.

A BBC tudósítása szerint azt állítja, az oroszok az általuk használható katonai erő jelentős részét már Ukrajnába vitték, de ott az országon belüli átcsoportosításra már csak korlátozottan képesek.

"Az határozza meg, hogy hol érnek előrelépést most, hogy hol tesznek a legtöbb erőfeszítést az erőforrások és a logisztika terén. A fő terep most dél, ahol megpróbálják befejezni a Mariupolért vívott csatát, majd a térségben nyomulnak tovább, hogy elvágják Donbasz ukrán védelmének lehetőségét, észak felé szorítva a védekező csapatokat" – ecsetelte.

Herszon és Mikolajiv között statikussá vált a helyzet, nagyon valószínűtlen, hogy ezen a téren tudnak előrelépni – tette hozzá.

Úgy érzékeli, az orosz erők Krím felől a Dnyeper folyó mentén igyekeznek észak felé haladni.

Az orosz morál azonban szerinte alacsony, nincs is elég létszám ahhoz, hogy nyerjék ezeket az ostromolt városok jó részét, mégis azon vannak, hogy a városokat körülzárva azok lakosságát kiéheztessék, majd tüzérségi erővel lebombázzák.

Jack Watling szerint az orosz erőforrások mértékére jellemző, hogy több fronton egyszerre nem is tudnak nagy erővel támadni, ezért Mariupol után "mennek csak rá" Harkivra.

"A szándék tehát a városok egyenkénti lassú és módszeres megragadása" – összegzett.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×