Óráról órára rohamosan nő a humanitárius válsághelyzet. Mintegy 3,5 millió ember menekült el Ukrajnából, és tízmillió fölötti emberről van szó, aki Ukrajnában van bajban, sürgős humanitárius segítségre szorul – mondta Simon Ernő. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi szóvivője kiemelte, vannak olyan emberek, akik már elindultak az otthonukból, merthogy menekülniük kellett, de még Ukrajnában vannak, vagy ott találtak átmenetileg valahol biztonságosnak tűnő menedéket, vagy pedig még útközben vannak, és nagyon sokan vannak olyanok, akik ott ragadtak az ostromlott városban, a frontvonal mögött.
A szóvivő szerint nagyon sok helyen nagyon súlyos a helyzet. A magyar–ukrán határon Beregsuránynál találkozott olyan emberekkel, akik a megsemmisült Mariupolból jöttek, és egy héten keresztül utaztak Magyarországig.
"Az emberek olyan helyeken ragadtak ott, ahová nem jutnak el a segélyszállítmányok, és nincs orvosi segítség sem.
Ezeken a helyeken kell mielőbb beszüntetni a harcokat, és ezekről az emberekről gondoskodni" – hangsúlyozta.
Simon Ernő arra is felhívta a figyelmet, hogy a hadköteles korú férfiakat nem engedik ki Ukrajnából, ezért döntően asszonyok, gyerekek érkeznek a határokon keresztül. Közülük azok a gyerekek vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben, akik szülők, felnőtt rokonok, hozzátartozók nélkül érkeznek.
"Nagyon fontos, hogy már a határon a hatóságok azonnal azonosítsák őket és biztonságos szállásra vigyék őket, hiszen ezek a gyerekek különösen veszélyben vannak. Mindenképpen külön vigyázni kell rájuk, és amilyen gyorsan csak lehet, gondoskodni kell arról, hogy ezek a gyerekek a családjaikkal mihamarabb újra együtt lehessenek" – jelentette ki
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága az UNICEF-fel közösen úgynevezett kék pontokat hoz létre a hat befogadó országban, Magyarországon, Csehországban, Moldovában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában. Ezek a kék pontok is azt szolgálják, hogy a leginkább sérülékeny embereknek segítsenek rögtön a határátlépést követően, akár pszichológiai segítségre van szükségük, vagy bármilyen más súlyos ellátásra.
Emellett egy készpénzalapú segélyprogramot is elindítottak,
a menekültek vagy készpénzt, vagy ha feláll majd a rendszer, akkor bankkártyára feltöltött pénzt kapnak.
Simon Ernő szerint ez egyfelől az emberi méltóságot szolgálja, hiszen nem egy hivatalnok dönti el, hogy mire van szükségük ezeknek az embereknek, másrészt nem arra költik a szervezetek, a kormányok, a hatóságok a pénzt, hogy több ezer kilométerről szállítsák a segélyszállítmányokat, az adományokat, hanem helyben szerzik be, tehát mindazt, amit a szállításra költenének, azt is a menekültekre lehet fordítani.
"Harmadrészt így a helyi boltokban, a helyi vállalkozóknál jelenik meg ez bevételként, hiszen minden országnak hatalmas kiadásai vannak azzal kapcsolatban, hogy menekültekről gondoskodnak, másik oldalon viszont akkor így bevétel is keletkezik" – mondta a szóvivő.