eur:
393.09
usd:
367.17
bux:
65939.26
2024. április 24. szerda György
Joe Biden amerikai elnök (b) és Boris Johnson brit miniszterelnök a NATO-tagországok állam-, és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozóján Brüsszelben 2022. március 24-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/pool AFP/Brendan Smialowski

Joe Biden Brüsszelben elmondta, mit tenne ha vegyi fegyvert vetne be Oroszország

Megkezdődött az uniós tagországok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozója, amelynek középpontjában az Oroszország Ukrajna elleni támadására adható válaszok, az európai biztonság és a védelem helyzete, az energiaügyi és gazdasági kérdések, valamint a koronavírus okozta világjárvány hatásai állnak.

Az Egyesült Államok nem hagyná válasz nélkül, ha Oroszország vegyi fegyvert alkalmazna Ukrajnában – jelentette ki az amerikai elnök Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozóját követően.

Joe Biden a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az Egyesült Államok válaszának jellege a vegyi fegyverek orosz bevetése esetén a vegyi fegyver alkalmazásának természetétől függ.

Véleménye szerint az orosz elnök a NATO megosztását akarta elérni az ukrajnai inváziójával, Vlagyimir Putyin azonban az ellenkezőjét érte el annak, amit akart. "Nem gondolta, hogy meg tudjuk őrizni ezt az egységet. A NATO még sosem volt ilyen egységes, mint az Oroszországgal szembeni fellépés és Ukrajna támogatása ügyében" - fogalmazott az amerikai elnök, s és hozzátette: a szankciók szigorú végrehajtásával fent kell tartani a nyomást Moszkván.

"Felvetettem annak lehetőségét is, hogy Oroszországot ki kellene zárni a világ húsz legjelentősebb gazdaságát tömörítő csoportból (G20)" – közölte. Azt mondta,

ha azonban olyan országok, mint Indonézia és mások nem értenek egyet Oroszország eltávolításával, akkor véleménye szerint Ukrajnának is meg kell engedni, hogy részt vegyen a G20-ak találkozóin.

Közölte továbbá: az Európai Unió és a NATO rendszert hoz létre annak ellenőrzésére, hogy Kína megsérti-e az Oroszország elleni szankciókat. Azt mondta: világossá tette Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy következményei lesznek, ha úgy dönt, támogatást nyújt Moszkvának az Ukrajna elleni agresszióhoz.

Kína tisztában van azzal, hogy gazdaságának jövője sokkal szorosabban kapcsolódik a Nyugathoz, mint Oroszországhoz

– vélekedett Biden. Egyben reményét fejezte ki, hogy Kína nem nyújt segítséget a háború folytatásához Oroszországnak.

Biden megerősítette korábbi bejelentését, miszerint országa 100 ezer ukrán menekültet fogad be. A hangsúly a "családok egyesítésén és a veszélyben lévők védelmén van" – fogalmazott. Biden közölte továbbá, az Egyesült Államok egymilliárd dollár humanitárius segítséget nyújt az ukrajnai orosz támadások elől menekülőket befogadó országoknak. A menekültek befogadásának terheit "nem Lengyelországnak, Romániának vagy Németországnak kellene egyedül hordoznia", ez nemzetközi felelősség – tette hozzá az amerikai elnök.

Elkezdődött az EU-csúcs, Joe Bidennel

Megkezdődött az uniós tagországok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozója, amelynek középpontjában az Oroszország Ukrajna elleni támadására adható válaszok, az európai biztonság és a védelem helyzete, az energiaügyi és gazdasági kérdések, valamint a koronavírus okozta világjárvány hatásai állnak.

Az ülés első munkanapján Joe Biden amerikai elnök is bekapcsolódik az uniós vezetők megbeszélésébe, hogy közösen vitassák meg az Ukrajnának nyújtott és nyújtani tervezett támogatást, valamint a transzatlanti együttműködés megerősítésének lehetőségeit az orosz agresszióra válaszul.

Az Európai Tanács értékelni fogja a háború legfrissebb fejleményeit, beleértve a humanitárius és a menekültügyi helyzetet is.

A tagállami vezetők az Európában kialakult új biztonsági környezetet figyelembe véve megbeszélést folytatnak a védelem fokozásáról. Megvitatják, miként lehet elérni, hogy az EU gyorsabban és határozottabban, ugyanakkor érdekeit és állampolgárait védve reagáljon válságok estén. Tárgyalni fognak emellett a védelmi beruházásokról és a finanszírozási eszközökről is.

Az Európai Tanács várhatóan jóváhagyja a hét folyamán minden tagállam által elfogadott stratégiai iránytű nevű dokumentumot, melynek célja a válságkezelés, a védelmi képességek, az ellenállóképeség és a partnerségek jegyében megerősíteni az Unió biztonság- és védelempolitikáját.

Az uniós tagállamok vezetői áttekintik az energiaellátás globális helyzetét annak fényében, hogy legutóbbi, Párizsban tartott csúcsértekezletükön megállapodtak arról, hogy a lehető leggyorsabban megszüntetik az Unió függőségét az orosz földgáz, kőolaj és szén importjától.

Az Európai Tanács tagjai mélyrehatóan foglalkoznak majd a tartósan magas energiaárakkal, valamint ezeknek a háztartásokra és a vállalkozásokra gyakorolt hatásaival, többek között Oroszország Ukrajna elleni agressziójának összefüggésében. A megbeszélések alapját az Európai Bizottság vonatkozó javaslata adja majd, amely vázolja, hogy miként lehet szavatolni a megfizethető energiaárakat és az ellátás biztonságát. Megbeszélik továbbá, hogy a zöld és a digitális átállás felgyorsítása érdekében hogyan lehet tovább erősíteni az egységes piacot, és fokozni az uniós gazdaság ellenállóképességét.

Az Európai Tanács tagjai végezetül áttekintik a koronavírus-járványra válaszul kifejtett erőfeszítéseket, valamint az oltóanyagok globális bevezetését célzó nemzetközi együttműködést. Megvitatják továbbá a világjárványok megelőzéséről, valamint a felkészültségről és reagálásról szóló jövőbeli eszköz létrehozására irányuló munkát is.

Címlapról ajánljuk

Závecz: a Fidesz és még öt erő szerezhet EP-mandátumot

Tovább csökkent a Fidesz támogatottsága, de április első felében még így is a választók negyede mellette volt; Magyar Péter pártjának EP-listája a harmadik helyen áll – derül ki a Závecz Research Intézet friss méréséből. A részletekről az InfoRádió Závecz Tibort kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×