Miután az ukrán elnök az amerikai kongresszus előtt videókapcsolaton beszélve ismét Ukrajna fölötti légtérzárat kért, Jens Stoltenberg a NATO védelmi minisztereinek rendkívüli ülését követően Brüsszelben leszögezte, hogy ennek elutasításában egységesek a NATO-országok. Hangsúlyozta, hogy a NATO-nak felelőssége, hogy az ukrajnai háború ne terjedjen tovább, az ország határain túlra. A szervezet nem telepít csapatokat vagy légi eszközöket Ukrajnába, viszont katonai jelenlétének jelentős megerősítésére készül a szövetség keleti szárnyán.

"Mindannyian tisztelgünk az ukrán nép és az ukrán fegyveres erők bátorsága előtt. A NATO-szövetségesek és -partnerek évek óta támogatják Ukrajnát felszereléssel és kiképzéssel. Fontos katonai felszerelésekkel segítjük őket a szabadsághoz, önvédelemhez és demokráciához fűződő alapvető jogaik megvédésében"- hangoztatta.

A védelmi miniszterek szerdán egyetértettek abban, hogy továbbra is jelentős támogatást kell nyújtani Ukrajnának, beleértve egyes katonai felszereléseket, a pénzügyi segítséget és a humanitárius segélyt.

A szövetség már aktiválta védelmi erőit, hogy megvédje magát. Stoltenberg felsorolta, hogy százezres nagyságban vannak készenlétben NATO-erők az ukrajnai háború kapcsán; százezer amerikai katona van Európában és körülbelül 40 ezer katona közvetlen NATO-parancsnokság alatt főként Kelet-Európában, és mindez kiegészül légi és haditengerészeti támogatással.

A NATO ugyanakkor a "biztonság új valóságával" néz szembe Jens Stoltenberg szavai szerint. A főtitkár azt mondta, meg kell erősíteni a NATO kollektív védekezési és elrettentési rendszerét, és meg kell erősíteni a keleti szárnyat.

"Ma megbíztuk katonai parancsnokainkat, hogy dolgozzanak ki új lehetőségeket minden területen, beleértve a szárazföldi, a légi, a tengeri, valamint a kibertérben és a világűrben meglévő erőket."

Jens Stoltenberg elmondása szerint

• a cél az, hogy a szárazföldön a NATO-nak nagyobb ereje legyen a szövetség keleti régiójában, magasabb készültségben, több eszközzel.
• A szövetségnek erősítenie kell a légierejét, megerősített lég- és rakétavédelemmel.
• A tengeren további hadihajókra, tengeralattjárókra van szükség.
• Átgondolják a kibervédelem jövőjét, valamint azt, hogy a szövetségesek miként használják az űreszközöket.
• A főtitkár gyakoribb és nagyobb létszámú gyakorlatok szükségességéről is beszélt.
• Hangsúlyozta, hogy a szövetségeseknek a GDP-jük legalább 2 százalékát védelmi célokra kell fordítaniuk, és a NATO közös költségvetésének is bővülnie kell.

"Ebben a biztonságunk szempontjából kritikus pillanatban Észak-Amerika és Európa egysége a NATO-ban fontosabb, mint valaha" - mondta.

A főtitkár ismételten felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy állítsa le a háborút, vonja ki csapatait a térségből, és kezdjen "jóhiszemű" diplomáciai tárgyalásokat. Azt is hozzátette, hogy Putyin elnök alábecsülte Ukrajna és a NATO erejét is, azonban a szövetségeseknek nem szabad ugyanebbe a hibába esniük Oroszországgal kapcsolatban.

Bejelentette azt is, hogy a jövő héten a szövetséges állam- és kormányfők rendkívüli NATO-csúcstalálkozón vesznek részt az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, valamint hogy a szervezet júniusban másik csúcstalálkozót tervez a keleti szárny védelmi megerősítésével kapcsolatos tervekről.

Kérdésre válaszolva elmondta: a keleti szárny erősítéséről szóló katonai javaslatokat heteken belül megkapják, és az állam- és kormányfők akár már június végi találkozásukkor dönthetnek a jelentős mértékben megnövelt jelenlétről. A végrehajtás menetrendje pedig az ott elfogadott intézkedésektől függ.